free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Baráti lajstromok a nyaralás küszöbén

Borsa         Címkék: barátság, kapcsolat, nyaralás, utazás, vakáció 5 hozzászólás

Nem biztos, hogy a bánatos kolléganőnk vagy a hiperaktív haverunk ideális társ, ha nyaralni akarunk. A vakáció küszöbén valahogy mégis megszabadulnánk tőlük.

Május végén még nagyon hosszúnak tűnik a nyár, aztán lassan beleszagolva a július közepébe világossá válik: az óra ketyeg, nyaralni kéne menni. Ahhoz képest, hogy egy hónapja még abban ringattuk magunkat, hogy minden hétvégét a Balcsin, a Dunán vagy a Velencei-tónál töltünk, olvasunk egész nyáron, és ki se dől a bicikli alólunk, kábé meg se mozdultunk ez idáig – pontosabban a dolgos hétköznapok szépen beszippantották a hétvégéket is. Szóval összetrombitáljuk sokadjára a haverokat, és lázas tervezgetésbe kezdünk: mikor, hová, mennyiből. Aha, és hogy kikkel.



Mert a szűk baráti körön kívüli sugárban jó néhány haverunk, kollégánk, ismerősünk is úgymond számításba jön, és álszentség lenne azt mondani, hogy közülük mindenkit szívesen tudnánk magunk mellett az éves – meglehetősen kurta – pihenőidőben. Kulcsos ház, a szerencsésebbek nyaralója, vastagbukszásoknál adriai vitorlástúra… mindegy is, a lényeg, hogy a lajstromot nem ússzuk meg, és nagyon nem mindegy, mennyire nagyvonalúan szalad meg a ceruzánk. Mert bár a létszám szinte korlátlanul bővíthető lenne, "befelé" is el kell számolnunk – azaz legyen világos még időben, hogy arra játsszunk-e, hogy tisztelettudók legyünk mindenki felé, vagy a korrektséget sutba dobva a saját kikapcsolódásunkért kívánunk szavatolni.

Hiszen közel sem biztos, hogy a lepcses-pletykás haverunk, aki kéthetente hozzánk csapódik, és akkor is napokig tart kiheverni a vele való randevút, ideális utazótárs lenne. De ugyanekkora kérdőjel egy ragaszkodó kolléganőnk is, aki bár garantáltan elfogadná a meghívásunkat, nem biztos, hogy a depressziójára, a mindig-savanyú ábrázatára és a rendszerint tragikusan végződő sztorijaira feltétlenül igényt tartunk az úgynevezett nyaralás során is. Vagy a tündéri spanunk, akinek a folyamatos kocsmai bunyóba torkolló akciói meglehetősen szórakoztatóak – mi több: legendásak –, de közel sem egyértelmű, hogy a vakációt is ilyesféle kalandokkal szeretnénk feltupírozni. Hogy hálátlan, önző brigád vagyunk? Bizony, itt épp erről kell dönteni. Mert a saját érdek ilyenkor nem parancsolódik ám olyan evidenciaként zárójelbe, ahogy a hétköznapokban szokott, és a közeli-távoli haversereg rigolyái nem olyan kiheverhető apróságoknak tetszenek, mint az év többi részében.



A kérdés többnyire amúgy sem az, kikre voksolunk, hanem hogy mi legyen a "nemkívánatos" barátnékkel és haverokkal. Nyilván keveseknek van elég vér a pucájában ahhoz, hogy kendőzetlen őszinteséggel a másik elé álljanak: "szevasz, nagyon bírlak egyébként, de annyira nem, hogy veled nyaraljak, szóval mi jövő héten lelépnénk nyaralni páran, aztán visszajövünk, és ugyaninnen folytatjuk". De talán még ennél is nagyobb ciki tud lenni, ha suttyomban húzunk el, aztán valamelyikőnk mint valami freudi elszólás hint el némi bizalmas információmorzsát a nyaralásról. Felmerül ugyanakkor, hogy miért is kell ezzel bárki felé elszámolnunk? Hiszen, gondolhatnánk, a vakáció magánügy, az ember nem jótékonysági intézmény, ne játsszunk már óvodát – felnőtt emberek vagyunk, mások meg biztosan megértők, kár ezt ilyen mélységekig túlbonyolítani. A gyakorlat azonban mégis azt igazolja vissza, sok múlik egy-egy ilyen túrán, hogy kicsit vulgárisak legyünk: elválik a szar a májtól – és ez meghatározhatja a későbbi viszonyt is. Ezt vállalni azonban közel sem annyira egyszerű, mint elsőre hangzik.



Ha az őszinte vélemény sehogy sem kéredzkedik a szánkra, de a meglévő viszonyt sem akarjuk semmisé tenni (elvégre tényleg bírjuk az illetőt, de megvannak annak a kapcsolatnak a jól bejáratott keretei), járjunk el körültekintően és okosan. Hazudni nem feltétlenül muszáj, de a tényeket némileg kiszínezni szabad, és ha a gyöngécske gyomrunk inkább ezt veszi be, tényleg szánjunk rá némi időt, és kreáljunk bombabiztos alibit. Hazudjunk be külföldi rokonsereget, akik velünk tartanak, és hely híján mást már nem tudunk meginvitálni; hivatkozzunk arra, hogy az adott helyen csak pár napot töltünk a többiekkel, aztán össznépileg továbbállunk más, már nagyon rég lefoglalt helyszínre – a lényeg, hogy legyünk hitelesek és magabiztosak, ne hagyjunk rést a saját sztorinkon. Magyarázkodás helyet tényeket közöljünk, a sajnálkozást ne vigyük túlzásba, viszont biztosítsuk a kimaradót egy lehetséges víkendről, amikor majd közösen.



Ha viszont a lelkiismeret erősebben dolgozik odabent, hívjunk el boldog-boldogtalant, és bízzunk abban, hogy az új miliő némileg puhít a különféle defekteken, vagy abban, hogy minél nagyobb a társaság, annál több lehetőségünk lehet a helyszínen is szeparálódni. Legrosszabb esetben tekintsük a szükséges rossznak, kötelező körnek a közös nyaralást, aztán visszatérve keressünk másik időpontot, akár csak egy hétvégét, és húzzunk el tényleg pihenni. Úgy igazán.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés