free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Szelektív hulladékfeldolgozási technológiák

Ádám Péter         Címkék: hulladékfeldolgozás, környezet, szelektívhulladék, szemét 6 hozzászólás

Hulladékot szelektálni igenis fontos, és nem igaz, hogy a szétválogatott szemetet összeöntik. Az viszont igen, hogy újfajta technológiákat használnak a feldolgozásra.

Azt most valóban nem szeretnénk részletezni, hogy miért is fontos szelektálni az otthonunkban termelt hulladékot, hiszen remélhetőleg, ezt már mindenki álmából felkeltve is vígan fújja. Bizony, a környezetünket kellene azzal a nem túl bonyolult művelettel megóvni, amivel egy külön gyűjtőbe pakoljuk az újságpapírt, a műanyag flakont, az ilyen-olyan üveget, a sörösdobozt vagy éppen a ceruzaelemet. Tehát lelkesen szortírozzuk a háztartási hulladékot, aztán egyszer csak jön a spéci szemétszállító és eltünteti a szemünk elől az egészet, hogy aztán ki tudja mit csináljanak azokkal az ásványvizes palackokkal, amelyeket mi gondosan széjjelválogattunk, összenyomkodtunk és elcipeltünk a hozzánk legközelebbi szelektív hulladékgyűjtőbe.

Egy régebbi városi legenda szerint az egész szelektív hulladékgyűjtés egy nagy átverés, ugyanis valaki (akit persze senki sem ismer) látni vélte, hogy a különböző anyagoknak szánt kukák tartalmát összeöntik, amikor elszállítják a "keserves munkával" szelektált hulladékot. Így aztán nincs is semmi értelme ennek a nagy szemétválogatósdinak, hiszen az egész cucc egy helyre megy, ahol szépen összetalálkozik a többi "mezei" szeméttel, és lassan átadja magát az enyészetnek. Valószínűleg ez a pletyka vezérelhette azt a fickót is, aki egy egész döglött malacot helyezett a műanyag flakonok közé.



Szerencsére azonban a helyzet ennél meglehetősen rózsásabb a szelektív hulladékfeldolgozást illetően, hiszen nem csak, hogy nem szórják a szétválogatott  szemetet a szimpla hulladékgyűjtőkbe, de a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás (ismertebb külföldi szóval recycling) egyre modernebb és hasznosabb technológiákkal "büszkélkedhet". A műanyag palackunknak pedig muszáj keresztüljutnia néhány bonyolult eljáráson, hogy az utcánk közepén heverő fekvőrendőr legyen belőle a végén. A fejlesztő cégek és a kutatóintézetek pedig gőzerővel dolgoznak azon, hogy ezek az módszerek minél hatékonyabbak és környezetkímélőbbek legyenek, ugyanis a környezet megkímélésére kifejlesztett eljárások sem mentesek a környezet szennyezésétől. Persze jóval kisebb károkat okoznak, mintha újonnan kellene előállítani az adott műanyag termékeket, és még a soha le nem bomló ásványvizes palackok is ellepnének minket.

Ha már a műanyag palackoknál tartunk érdemes megemlíteni azt az optikai műanyaghulladék-válogatórendszert, amelyet nemrégiben helyeztek üzembe Budapesten. A szelektáló egy optikai érzékelő segítségével képes megállapítani, hogy milyen anyagokból épül fel az adott hulladék, és szépen "kiszedi" a PET palackokat a PVC anyagú cuccok közül. Ez már csak azért is lényeges, mivel a PET flakonok sokkal értékesebb alapanyagot jelentenek az újrafeldolgozás szempontjából, és lényeges, hogy minél tisztább nyersanyag érkezzen a feldolgozó állomásokra, hiszen a különböző műanyag típusokat eltérő módon lehet újrahasznosítani. A PVC például igen problémás anyag, mert bár megoldható az újrahasznosítása, azonban ez jelentősebb környezetszennyezéssel jár, mint mondjuk a PET alapanyagú termékeké. A PVC környezetileg is előnyös feldolgozása érdekében az összeolvasztás során különböző hőstabilizátorokkal próbálkoznak a kutatók, ugyanis ezáltal gyorsítható a lebomlás és a feldolgozáshoz szükséges anyagállapot kialakulása. Aztán jöhet az összeolvadt anyag szemcsésítése, és az egész cucc készen is áll az újrafeldolgozásra.



Egy másik érdekesnek is mondható eljárást a papírhulladék feldolgozásánál használnak az újrahasznosító cégek. A papírral ugye nem az a nagy gond, mint a műanyaggal, vagyis hogy az életben nem bomlik le magától, égetésnél pedig mérgező anyagokkal szennyezi a környezetet (meg minket persze). A papír elbomlik szépen pár hónap alatt (tejes és egyéb italos dobozoknak azért több idő kell a beléjük applikált egyéb anyagok miatt), viszont újabb esőerdőknek kéne nekiesni, ha kizárólag nyers alapanyagokból készülnének a papírtermékek. A "sima" papír feldolgozása igencsak egyszerű folyamat, préselés, tömörítés, aztán mehet is tovább az anyag. Az italos kartondobozok viszont műanyagot, esetleg alumíniumot tartalmazhatnak, viszont 75-80 százalékban a kartonpapír a fő összetevő. Így hát nem marad más választás, mint elválasztani a kartont az egyéb anyagoktól. Erre egy nagy mosógépszerű szerkezet lett kitalálva, ami a felaprított kartonrostokat szétválasztja az eltérő tömegű műanyag- és alumíniumrostoktól. Az így kapott tisztára rostált papírpép egy szűrőn keresztül távozik a gépből, és már meg is van a nyersanyag.

Persze a hulladékszelektáláson kívül egyéb módja is lehet annak, hogy minél kevesebb műanyag terméket használjunk. Amikor nemrégiben Bécsben jártunk egy koncert kedvéért, meglepően tapasztaltuk, hogy a műanyag pohárra betétdíjat szedtek be a szervezők, amit a fogyasztás vége és a műanyag pohár leadása után visszafizettek nekünk. Így egyrészt nem voltak szanaszét hajigált poharak a helyszínen, másrészt pedig sokkal kevesebb pohárra volt szükség, hiszen mindenki magával cipelte a saját műanyag poharát. Talán ez a legkörnyezetkímélőbb "technológia", melegen ajánljuk a közelgő Sziget fesztivál szervezőinek figyelmébe is.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés