free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A pasi még nem akar gyereket

pszichologus@borsa.hu         Címkék: gyerekvállalás, probléma, pszichológus, szakértő, tanács 0 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet a gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Kedves Titanilla!

Mostanában egyre jobban szeretnék gyereket, de a párom, akivel régóta együtt vagyunk, azt mondja, hogy ugyan szeret, és velem tudja csak elképzelni az életét, de most még nem bírna kétszáz százalékban igent mondani egy kisbabára. Van olyan férfi egyáltalán, aki tudna? És ez most mit jelent? Kicsit hassak rá, befolyásoljam, vagy hagyjam, hogy majd csak beérik... Nekem viszont már nem nagyon van időm, 35 éves leszek decemberben... Van valamilyen megoldás ilyen helyzetben, ami a neten keresztül is átadható?

Előre is köszönöm, üdv, Edina


Kedves Edina,

ez a "kétszáz százalék"-szöveg eléggé árulkodó. Kicsit azokra a pánikbetegekre emlékeztet, akik évek óta nem mozdultak ki otthonról, mert nem lehetnek "egészen biztosak" abban, hogy nem tör rájuk egy újabb roham, hogy nem fognak megsérülni, vagy mondjuk belehalni valamilyen előre nem látható tragédiába. Mindenre száz százalékos garanciákat szeretnének egy olyan világban, ahol számolnunk kell azzal, hogy sohasem lehetünk maximálisan bebiztosítva a különféle fenyegetésekkel szemben. Ahogy ezekkel a betegekkel is el kell fogadtatni, hogy a veszély csekély valószínűsége mellett azért érdemes megpróbálkozni az utcára való kilépéssel, úgy a gyerekvállalással kapcsolatosan is azt tudom mondani, hogy mindig akadnak bizonytalanságot jelentő tényezők. A kérdés az, hogy mennyire akarunk biztosra menni a döntés meghozatala előtt – a "kétszáz százalék" azonban mindenféleképpen a valóságtól elrugaszkodottnak tűnik.

Talán először azt kellene körüljárni, hogy mi mindenből adódna össze a bűvös szám. Nincs elegendő szoba a lakásban, zöldterület a környéken, pénz a bankszámlán, hogy ne kelljen a gyereknek a főiskola mellett dolgoznia? Vagy nem az anyagiakról, hanem személyiségtényezőkről van szó? Olyasmikről, mint "Még nem éltem ki magam eléggé, pár év bulizás, és felelősségteljesebb leszek"; "A karrieremre kell koncentrálnom, így nem maradna elég időm a gyerekre"; "Meg kell komolyodnom, hogy olyan lehessek, mint az apám volt"; "Túlságosan egoista vagyok ahhoz, hogy félretegyem a saját kényelmemet, és képes legyek ötkor kelni, meg zongora-bemutatókra járni ahelyett, hogy a Forma–1-et nézném". Esetleg a párkapcsolattal szemben ingott meg a bizalom: "Szeretnék gyereket, de talán mégsem tőle"?

Az esetek többségében az szokott kiderülni, hogy túl magasan van a léc. A jó apa egy Rothschild báró beoltva a Sose halunk meg-es Gyuszi bácsi energiájával és kreativitásával, meg Öveges professzor pedagógia iránti elkötelezettségével és eszével. Amíg nem érezzük magunkat teljesen ilyennek, addig halogatjuk a nagy vállalást. Csakhogy: a gyerek születésekor voltaképpen nemcsak a baba, hanem a szülő is "megszületik". Apává és anyává válni ugyanúgy hosszadalmas, fáradságos munka és fejlődés, mint ahogy a gyerek is nagy utat tesz meg addig, amíg érett felnőtté válik. Ráadásul a folyamat egymással szorosan együttműködve zajlik. Jó szülő nem lehetek addig, amíg nincs gyerekem (oké, sok mindenre készülhetünk előre, de ahogy mondtam: szülőként csak a gyerekkel való interakció során "születhetünk meg"!).

Úgy gondolom, hogy a fenti kérdéseket – a halogatás okait, az apaeszményt és az attól való távolságot, a reális apakép fontosságát, illetve azt, hogy ki mit vállal majd, és kire miben lehet majd számítani – érdemes közösen, tuszakolás és erőltetés nélkül megvitatni. Egy ilyen, tisztázó jellegű megbeszélés sokat segíthet abban, hogy eldöntsd: érdemes-e várni arra, amíg a párod képes lesz megfogalmazni, hogy mit szeretne, és mi az, amit várhatsz tőle – mert úgy gondolom, hogy ennyihez mindenképpen jogod van: hogy előre láthasd, mire számíthatsz –, vagy a bizonytalansága olyannyira akadályozza a terveid megvalósítását, hogy jobban teszed, ha egy elkötelezettebb társat választasz magadnak.

A jó döntés meghozatalához kitartást és nagyon sok sikert kívánok!

Üdvözlettel: Fiáth Tita



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés