free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A hőség hatása az agyra

Ádám Péter         Címkék: agy, hőség, kánikula, nyár, test 0 hozzászólás

Az extrém meleg igencsak megviseli a szervezetünket, fizikailag és szellemileg sem vagyunk igazán a toppon. Megnéztük, hogy mi is okozza az lelassult agyműködést.

Bár éppen kellemessé vált valamelyest az időjárás azzal, hogy némileg alább hagyott a kánikula, és a napi csúcshőmérséklet nem döntöget rekordokat, azonban az utóbbi hetek már-már elviselhetetlen hőségriadói igencsak megviseltek testet és lelket egyaránt. De főleg a testet: "Felforrt az agyvizem!" - panaszkodunk a szintén eltikkadt embertársaknak, amikor is magunk elé bambulva utazunk az izzadságszaggal telített tömegközlekedési eszközön. A mozdulataink olyanok, mintha egy lassított felvételen szerepelnénk, az agyunk pedig minden megerőltetés ellenére sem hozza meg az elvárt teljesítményt. Így aztán nem is csoda, hogy e cikk szerzője nem tudott a múlt heti Borsaértekezleten egy épkézláb témával előállni, egyszerűen nem működött az agya a rekkenő hőségben... De miért is nem vág az eszünk a nagy melegben, és miért mozgunk úgy, mint egy túlsúlyos lajhár, amikor a hőmérő higanyszála a negyvenes számmal kacérkodik?

Nincs mit tenni, nem vagyunk genetikailag a kánikulákra kódolva, a test bizony keményen megszenvedi a hőséget, és ha az a test már alapból sem áll a helyzet magaslatán (például idősek, vagy betegek esetében), akkor akár súlyos következményei is lehetnek az átlagosnál magasabb hőmérsékletnek. Nem túl vidám példa erre, amikor néhány évvel ezelőtt Franciaországban, a szokatlan kánikula hatására tömeges elhalálozási hullám tört ki az említett csoportok körében. Persze ezek a szélsőséges esetek volnának, de a hőség következtében mindannyiunknál beindulnak azok a fiziológiai folyamatok, amelyekkel a testünk reagálni fog, ha érzékeli az extrém meleget.



Márpedig érzékeli, ráadásul egy olyan városban, mint például Budapest, sokkal durvább hatást fejt ki ránk a hőség, mint mondjuk egy kisebb vidéki településen. A városok szennyezett levegője ugyanis még egy lapáttal rátesz a kellemetlen hőérzetre, hiszen a melegben olyan légköri viszonyok alakulnak ki (magas pára-, és alacsony oxidálóanyag-tartalom, a pozitív töltésű ionok túlsúlya), amelyek hatására a légszennyező anyagok megrekednek a város levegőjében. Ráadásul a beton és az aszfalt remekül magába szívja a forróságot, amit aztán szép lassan enged ki magából, így aztán még az esti lehűléseket sem élvezhetjük kedvünkre, mivel a minket körbefogó betontenger folyamatosan fűti a levegőt.

A testünk pedig a kánikulára a lehető leglogikusabb módon reagál: hűteni kezdi magát, méghozzá vízleadással, vagyis izzadni és párologni kezdünk. Tehát folyadékot vesztünk, azonban az izzadsággal nemcsak víz, de oldott sók (nátriumklorid) is távoznak a szervezetünkből, ezáltal a vér nátriumkoncentrációja is változik, amelyet a test mindenképpen a helyes működésének megfelelő szinten szeretne tartani. Az agyunkban ugyan beindul a szomjúságérzetért felelős központ, de a folyadékbevitelt nem mindig tudjuk olyan mennyiségben produkálni, amilyet a belső rendszer megkívánna, azaz a vízveszteség nagyobb lesz, mint a bevitel. Ilyenkor pedig a testünk kénytelen lesz a tartalékokhoz nyúlni, és a sejtek víztartalmát áramoltatja a vérkeringésbe. Mivel a vér nátriumkoncentrációja az izzadás miatt növekszik, és az nagyobb lesz a sejteken belülinél, ezért aztán az ozmózis törvényének megfelelően a sejtekből víz, míg a vérből nátrium áramlik át. Így alakul ki az a helyzet, hogy a sejtek víztartalma lecsökken, a sejtek pedig összezsugorodnak emiatt, és zavar keletkezik a működésükben, ami elsősorban az agysejteket érinti igen kritikusan. A fejünkben található idegsejtek működésében ugyanis nemcsak a megfelelő folyadéktartalomnak, de a helyes nátriumkoncentrációnak is fontos szerepe van, a neuronok kommunikációja ugyanis nagyban függ a sejtekben és azokon kívül található nátrium mennyiségétől.



Az extrém meleget tehát nemcsak úgy érezzük meg, hogy ömlik rólunk a víz, hanem az izzadás következményeként megváltozó agysejtek működésében is. Az agyunk nem működik rendesen, fáradtnak érezzük magunkat, alaposan lelassulunk, mint fizikailag, mint pedig szellemileg, esetleg még a fejünk is fájni fog. Persze lehet még fokozni a bajt szédüléssel, rosszulléttel, vagyis egy rendes kiszáradással, hiszen a sejtek folyadékmennyisége fokozatosan csökkenni fog, mindaddig, amíg nem töltjük fel teljesen a készletet. Vagyis egyszerűen inni kell, méghozzá minél többet, még akkor is, amikor nem vagyunk szomjasak, mert amikor az agyunk az ivásra ad utasítást, akkor már elkezdődött a kiszáradási folyamat. A központi idegrendszernek nincs saját hőérzékelője, az idegsejtek nem tudják "maguktól", hogy meleg van, inni kell, csak a fentebb felvázolt folyamatot érzékelik, és ez alapján "döntenek" arról, hogy baj van és sürgősen folyadékra lenne szükség. Szerencsénkre azonban a testünk tele van hőérzékelő idegsejtekkel, sőt a hőmérőt is feltalálták már derék őseink (többek között Galileo Galileinek köszönhetően), így anélkül is tudjuk, hogy dögmeleg van és inni kellene valamit, hogy szomjasak lennénk.



LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés