free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Szex és zene: nem mindig tökéletes párosítás

HT2         Címkék: cd, kapcsolat, romantika, szex, zene 9 hozzászólás

Hímtag kettő maga sem érti, miért nem működik jól együtt a zene meg a szex, amikor külön-külön mindkettő remek találmány. A végén comingoutol is.

"Ramona félve nézett Emilióra, de a férfi őszinte, átható tekintete azonnal megnyugtatta. A mogyoróbarna szemekben lángolt a szenvedély, ahogy az izmos karok magabiztosan, de gyengéden átkarolták reszkető testét. Emilio határozott mozdulatokkal elkezdte kigombolni a blúzát, majd végigsimított a vállain. Ramona testén kellemes remegés futott végig. Hosszú, forró csókot váltottak, majd a férfi a karjaiba emelte, és az ágyhoz vitte. A háttérben lágy zene szólt, a dallamok a hátukra kapták a két összefonódó testet, és velük együtt szárnyaltak a csillagok felé. Ramona érezte: ez az éjszaka csak az övék, és azt kívánta, bárcsak sosem érne véget. A beteljesülés pontosan akkor érte utol őket, amikor a zene a csúcspontjához jutott…"



Hello-hello, nem rossz dokumentumot küldtem el, nem Romana füzeteket írok mellékállásban (vagy hobbiból), sőt nem is az irodalom eme kies peremvidékéről szeretnék szólni, hanem a zenére történő dugásról – csak hát arról nekem kábé ez jut az eszembe: ócska szólamok suhanásról, szárnyalásról, égbe emelkedésről, csúcspontról és beteljesülésről, meg ki tudja még, mi az anyám kínjáról. Címeres zenebuziként ezzel mondjuk valószínűleg elég szegényes bizonyítványt állítok ki magamról, mert nyilván úgy kellene osztanom minden hangulathoz és pozitúrához a hozzá passzoló zenéket, mint ahogy Jack Nicholson betáraz CD-kből a kocsijába a Lesz ez még így se egyik felejthetetlen jelenetében, de pont azért hozakodtam elő a témával, mert nekem úgy tűnik, hogy a többség ugyanígy van ezzel.

Ez pedig furcsa, mert papíron amúgy a zene príma afrodiziákumnak tűnik: ha okosnak akarok tűnni, akkor azzal jövök, hogy a megtestesült erotikának számító táncon keresztül két lépésben el lehet jutni a hangfaltól az ágyig, ha meg rövidre akarom zárni, akkor azt mondom, hogy aki nem gerjed be mondjuk az I Feel Youtól, az remélhetőleg begerjed valami más számtól, mert különben valószínűleg aszexuális. A nagy lendület a lepedőig viszont mintha nem jutna el, én legalábbis nem sok olyan eszmecserének voltam résztvevője vagy akárcsak fültanúja, pláne nem kezdeményezője eddig, ami arról szólt volna, hogy te öregem, ezt legközelebb tedd be a lejátszóba, mert még a misszionárius pózban is a Káma Szútra szerzőjének érzed magad tőle. Vannak persze ilyen beszélgetések, hogy ez meg az aztán tényleg igazi kúrós zene, de még soha nem hittem el, hogy bárki is igazán komolyan gondolná, amit mond.



A magam nevében tudok persze csak beszélni, de szerintem egyébként azért van ez, mert ha már nekiállsz soundtracket gyártani a szexhez, az régen olyan, mintha egy női vagy férfimagazin tuti tippjeit próbálnád levenni, de úgy, hogy a párna alatt ott is van az újság, és ha elfelejtesz valamit, puskázol belőle. Próbálkoztam persze én is. Van például egy nagyon jó kis Portishead-remixlemezem, megközelítőleg féltucat verzióban van rajta minden idők egyik legerotikusabb dala, a Glory Box ("give me a reason to be a woman", ugyebár), és a biztonság kedvéért párszor még egy másik dobogós versenyző, a Sour Times is. Na ezt a cédét egy időben mindig a lejátszóban tartottam, és bőszen tenyereltem a távirányítóra a megfelelő pillanatokban, aztán hadd ne mondjam, mi sült ki a dologból: úgy éreztem magam, mintha én lennék Emilio, meg a Romana füzetek összes névtelen szerzője is egyszerre. Egyszerűen nem tudtam úgy intézni, hogy ne tűnjön mesterkéltnek az egész, és nem a lemezen múlt, mert azt cserélgettem eleget (nem menet közben, ezt azért megjegyezném).

Spontán persze lehet kitűnő eredményre jutni, mert olyankor a mesterkéltségnek még az árnyéka sem vetülhet a jelenetre, a korábban már e hasábokon is citált Monster Magnet klasszik "sex & drugs & rock n' roll" felfogásban fogant zenéjére például nekem is szereztek már felejthetetlen perceket, de hát a spontaneitásban a spontaneitás a lényeg, másrészt meg rögtön tudok épp ellenkezőleg elsült ad hoc jelenetet is idézni. Most kellene backspace-t nyomnom, vagy leírni annak a barátomnak az esetét, aki egyszer rossz lemezért nyúlt, és soft jazz helyett free-t rakott a lejátszóba (Peter Brötzmannal hármasban, na ez milyen lehet?), de hát legalább itt legyek már férfi, ha akkor csak nagyon nehezen sikerült, amikor az én sztorim megesett: én még ennél is nagyobbat taknyoltam, és el is mondom, hogy volt.



Bakancsos, hosszú hajú kamaszkorom alkonyán történt, hörrmetál kazettát vettünk hazafelé menet egy szép péntek délután. Én szexet akartam, ő zenét hallgatni, gondoltam: sebaj, ráérünk, de aztán kiderült, hogy ő valójában zenét akar – és szexet. Na most én a mai napig nagyon tudom szeretni, ha egy zenében a trrrrrrrrr találkozik az "úúúúúááááááblöööááá"-val, de azt a lemezt azóta sem tudom meghallgatni, mert mindeközben teljesíteni, pláne élvezkedni már mindenre képes tinédzserként sem egyszerű. Teszem hozzá gyorsan: már akinek, ő ugyanis nemcsak a kazettát megfordítani kelt föl, hanem amikor véget ért a B oldal, és én kéjes megkönnyebbüléssel készültem komolyabbra fordítani a helyzetet, még ki is gördült alólam, és – röhögni szabad, nem rajtam nevettek, hanem velem – "Még egyszer!" felkiáltással újraindította. Hiába, nem vagyunk egyformák. Talán valamelyikőtök még arról is be tud számolni, hogy imád és nagyon tud zenére szeretkezni. Engem mondjuk már nem fog meggyőzni, de nem is az a lényeg.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés