free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Magas vérnyomást is okozhat a zajszennyezés

Ádám Péter         Címkék: egészség, környezetszennyezés, lélek, test, zaj 3 hozzászólás

A minket folyamatosan érő zaj nem csak halláskárosodást, de stresszt és magas vérnyomást is okozhat. Igaz, nem mindegy, hogy kinél, és milyen zajról beszélünk.

Amikor e cikk írója éppen belekezd ennek az anyagnak a megírásába, a következő ingerek érik hallószerveit: egy vonat dübörög el pár száz méter távolságban, egy landoláshoz ereszkedett repülőgép húz el felette, a város egyik legforgalmasabb útján éppen pár száz autó, na meg egy villamos halad át, ráadásképp pedig a szomszédos építkezésen egy betonkeverő zúg, amit (elismerésre méltó módon) túlüvölt a munkavezető. A zajforrások vagy állandóak, vagy néhány perc elteltével ismétlődnek. Ezek után nem is csoda, hogy egy pár évvel ezelőtt Budapest kapta a nem túl megtisztelő harmadik helyezést az Európa legzajosabb városai versenyben.

A zaj nem csak, hogy szimplán zavarja nyugodalmas pihenésünk minőségét, de kimondottan károsan hat testre és lélekre egyaránt. Kutatások sorozata bizonyítja, hogy a városokat sújtó tartós zajszennyezés a hallásunk károsításán kívül még számos egyéb nyavalyával sújt minket nap mint nap: stresszt, magas vérnyomást, ingerültséget, szív és érrendszeri rendellenességeket, sőt még diszlexiát is okozhat. Egyes adatok szerint a környezeti zaj befolyásolja a társas viselkedési normákat is, hiszen a beszéd megértése miatt rosszabb a kommunikáció, ingerültebbek vagyunk, sőt egy kutatás arra is fényt derített, hogy az emberek segítőkészsége arányosan csökken a zajszennyezés erősségével. Egy gyerekekkel végzett vizsgálat során pedig arra jöttek rá a szakemberek, hogy a folyamatos zajnak kitett gyerkőcöknél az elhagyatottság érzése erősebb, mint a csendes környezetben élő társaiknál.



Az összes környezetszennyezés (levegő,víz,talaj stb.) közül - amelyeket persze mi okozunk magunknak - a zajszennyezés hat a legtöbbünkre, valamilyen szinten nagyjából minden negyedik embert érintenek a zaj negatív következményei. Ha az egyik munkatársunk például állandóan ingerült, mert mondjuk egy repülőtér közelében lakik, akkor az idegessége valószínűleg ránk is valamilyen hatással lesz. "Vannak bizonyos személyiségtípussal rendelkező emberek, akik érzékenyebbek lehetnek a külső ingerekre, így a zajra is" - mondja Volovik Xénia pszichológus. "Az úgynevezett introvertált (befelé forduló) személyiséggel rendelkezők valószínűleg fogékonyabbak lesznek a zajszennyezés okozta pszichoszomatikus hatásokra, például a magas vérnyomásra, mint a külső világ felé nyitottabbak."

A zajszint határai

0 decibel (dB) - az (egészséges) emberi hallásküszöb
30 dB - pszichés
65 dB - vegetatív problémák (a zajszennyezés határértéke)
90 dB - hallószerv károsodás
120 dB - fizikai fájdalom
160 dB - átszakad a dobhártya
175 dB - halált okoz

De nem csak a zajra való érzékenység lehet személyiségfüggő, hanem az is, hogy ki milyen zajra érzékeny, ugyanis vannak olyanok, akiket kimondottan irritált (az általuk zajnak minősített) elektronikus zene, míg másokra a szomszéd kutyájának ugatása hozza rá a frászt. A zaj károsító hatása amúgy is több összetevőtől függ, mégpedig a zaj  erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától és az időbeli megoszlásától. A Sziget fesztivállal kapcsolatos hangerőmizéria például feleslegesnek tűnik, ha a fesztiválról a környező lakókhoz átszűrődő zaj egészségkárosító hatását nézzük. Ugyanis hiába erős a Szigetről érkező zaj, annak rövid időtartalma maximum egy pár napos kellemetlenséget okoz, de maradandó károsodást nem. Szemben mondjuk egy autópálya vagy egy reptér által nyújtott hosszútávú zajforrással. De ilyen zajforrás lehet akár egy szórakozóhelyekkel megtömött utca is, ahol bár erősségében nem éri utol a közlekedési eszközök által nyújtott hangzavart, azonban az időtartalom és időbeni megoszlás okozhat akár károsodást is az arra fogékonyabbaknál.



"A zajt persze meg lehet szokni, legalább is pszichésen bizonyára, azonban a pszichoszomatikus hatások nem szabályozhatók" - magyarázza a Borsa által megkérdezett szakember. "A folyamatos alvászavar például stresszt, ingerültséget okoz hosszútávon, ami az immunrendszer legyengüléséhez és ezáltal betegségek kialakulásához vezethet." Ezt látszik igazolni az a vizsgálat, amelyet alvó embereken végeztek saját, otthoni körülményeik között. Azoknál az alanyoknál, akik valamilyen folyamatos zajforrásnak (reptér, forgalmas út, horkoló társ) voltak kitéve alvás közben lényeges vérnyomás-emelkedést észleltek, még akkor is, ha nem ébredtek fel a zajra. Minél nagyobb erejű volt a zaj, annál jobban megemelkedett a vizsgáltak vérnyomása.

A zajra tehát érzékenyen reagál a szervezetünk, és a vérnyomás emelkedése még messze nem minden. A szakemberek szerint bizonyos, hogy a megszokottnak hitt zaj is károsan tud hatni, akár még egy "jó kis" szívinfarktus kialakulásában is szerepet játszhat. Persze ez függ az ellenálló képességünktől és attól is, hogyan viszonyulunk a zajhoz, hiszen ha élvezzük a zajt, mondjuk a hangos zenét, akkor annak nem lesz stressz a következménye. Viszont ha ugyanazt a zenét bosszantónak éljük meg, akkor bizony az egészségre is káros lehet a muzsika. De a különböző tartalmú zajok ugyanannál a személynél eltérő reakciókat is válhatnak ki, egy hűtő zúgása semmiképp nem hasonlítható össze például a tenger hullámainak hangjával, hiszen az utóbbi valószínűleg kellemesebb lesz, még akkor is, ha jóval hangosabb.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés