free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A csajmagazin-lapozgatás rejtélyei

Fiáth Tita         Címkék: csajmagazin, egészség, lélek, nők, pszichológus 2 hozzászólás

Hiába kapunk kiütést a fogyasszunk minél több zöldséget, mert egészséges jellegű magazintartalmaktól, valamiért szívesen olvassuk. Pszichológusunk erről értekezik.

Az e havi "csillogós" magazinok tartalmának háromnegyedét a legtöbben gond nélkül összefoglalnánk pár mondatban – látatlanban is. Különös, hogy annak ellenére, hogy lassacskán kiütést kapunk a "Fogyasszunk minél több friss zöldséget és gyümölcsöt!" univerzális jótanácsától – amit a pikkelysömörtől a házassági konfliktusokig bárhol el lehet sütni –, valamiért szívesen olvassuk el újra meg újra ugyanazt a három-négy okosságot (miközben az elmúlt évben vásárolt filozófiai eszmefuttatások és nagyregények idő hiányában bontatlanul szomorkodnak a könyvesbolti szatyrokban).

"A gyantázás fájdalmas ugyan, ámde praktikus..." típusú, vissza-visszaköszönő tematikájú cikkek megnyugtató hatásukat többféle úton-módon fejtik ki. A legfontosabb ezek közül talán az önigazolás. Pszichológusok kimutatták, hogy amikor autót venni készülünk, egy darabig az oldsmobile-gyűjtők weboldalaitól a buszmegállókra celluxozott ragasztványokig mindenfélét összeolvasunk a vágyunk tárgyairól, márkától vagy árfekvéstől függetlenül. Később, miután tízévnyi spórolt pénzünket tettük át remegő kézzel egy piaci Skoda-árus zsebébe, már hallani sem akarunk BMW-kről meg Alfákról. Kizárólag a házi kedvencünk kiváló tulajdonságairól szóló cikkeket böngésszük annak érdekében, hogy visszaigazoljuk magunknak: racionális és jó döntést hoztunk. Hogy remek vásárt csináltunk! Visszatérve a magazinokhoz: amikor immár tükörsima testfelülettel napfürdőzünk a tengerparti fövenyen, és pihenésképpen az epilálással kapcsolatos cikkeket vizslatjuk, a cukorgyanta előnyeit ecsetelő írások azzal az illúzióval ajándékoznak meg, hogy egy igen fontos kérdésben a számunkra legmegfelelőbben döntöttünk.



Az önigazolás – jelen esetben – ártalmatlan folyamatánál jóval rázósabb az önáltatás vagy a "helyettesítő önnyugtatás". Alighanem mindnyájan találkoztunk már osztálytermi vagy munkahelyi gurukkal, akik két horoszkópcikk és egy fél Édesvíz-kiadvány átlapozása után képesek voltak lefitymálni bennünket mint az anyagi világba ragadt, a transzcendencia iránt közömbös, kárhozatra ítélt világszemetét. "Valahogy így vagyok én a diétákkal! – válaszolja a példámra egy főiskolás lány. – Kétféle fogyókúrás és életmódmagazint járatok, és több, az egészséges táplálkozással kapcsolatos fórumra irkálok rendszeresen. Te, aki ismersz, nem is gondolnád, ugye? Jelenleg 92 kilót mutat a mérleg, és hiába tudom, hogy hogyan kellene hozzáfognom valamelyik súlycsökkentő programhoz, egyszerűen nem visz rá a lélek." Hasonlót fogalmazott meg egyik drogos páciensem is: "A rehabokon meg a csoportfoglalkozásokon imádnak! Kívülről tudom a heroinról leszokás elméletét. Hogy hogyan nézzünk szembe a gondokkal vagy az unalommal, hogy mit kerüljünk, és mik azok a helyzetek, amikben segítséget kell kérnünk. Én szoktam tanácsot osztani a többi vergődőnek, amikor már kimerültek az orvosok. Amíg zárt osztályon vagyok, semmi gond, szeretek szövegelni erről, mert közben mintha én is elhinném, hogy sikerülni fog. Aztán kilépek a kórházkapun, és néhány nap múlva megint a díleremet nyüstölöm egy pakettért."

Az életmódtanácsokban való elmélyülés szinte észrevétlenül ránt magával egy vonzónak ábrázolt, pihekönnyű világba. Mialatt mondjuk a léböjtről olvasunk – és közben csak úgy sorjáznak a "kicsattanó egészség"; "ízletes gyümölcsök"; "kirobbanó energia" szófordulatok –, a fél irodát megbolondító gyomorkorgás, a tíznapos bulihiány, a reggeli kávézások lemondása eszünkbe sem jutnak. Amikor a sportajánlókat fürkésszük, ritkán vetítjük előre, hogy nem merünk majd levetkőzni az ötvenkilós csajok előtt a zuhanyzóban, vagy hogyan fog megszáradni a hajunk edzés után, hogy beérjünk még a melóba is. Bosszantó kis hülyeségek persze, viszont sajnálatos módon ezek a nehézségek járulnak hozzá az életmód-változtatás kudarcaihoz. Vasárnaponként, a kedvenc újságunkkal a fotelben, fél kézzel csipszet markolva, a másikkal pedig a cigibe kapaszkodva jóval egyszerűbbnek tűnik a másnapi "gyökeres változás", mint amikor hétfő hajnalban valóban útnak indulunk a Margit-szigetre a szemerkélő esőben, kávé nélkül, egy fél grépfrúttal a hasunkban...



Hajítsuk tehát a komposztra az összes hazug nőmagazint, és Nietzschét vigyük a Dagályra? Dehogyis! Igaz ugyan, hogy a túlzóan pozitív hangvételű, nemegyszer ostobenkó írások egyfajta irreális optimizmust közvetítenek – elhitetik, hogy végig tudunk valamit csinálni, miközben talán nem is... –, de ki mondta, hogy néha nem kell egy kis önáltatás ahhoz, hogy bele merjünk vágni a szokatlan dolgokba? A valóságot hűen tükröző, elkeserítő cigileszokás-statisztikák, vagy a fogyókúrázók hosszú távú követésének adatai – melyek szerint a háromnegyedük visszaszedi a kínkeservvel leadott kilókat – ugyan kit sarkallnának arra, hogy megpróbálja? Előfordulhat azonban, hogy valaki évekig Paris Hilton diéta-tanácsait olvassa ábrándosan, újra meg újra a cukrászdában, és egyszer valóban kibírja két napnál tovább is. Hit nélkül nincs kitartás – ezt mindnyájan tudjuk. És hogy ezt a bizonyos hitet lexikonborítókkal palástolt női folyóiratok változatlan tartalmú vezércikkeiből kapargatjuk össze a metrón, a végeredmény szempontjából alighanem édesmindegy.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés