free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Élet a hagyományos izzók után

Ádám Péter         Címkék: energia, eu, izzó, kompaktfénycső, villanykörte 3 hozzászólás

Amikor kiderült, hogy nem fognak hagyományos izzókat árulni az EU-ban, mindenki sipákolni kezdett. Pedig van alternatív megoldás, nem fogunk sötétben maradni.

Az Európai Parlament megfelelő bizottsága úgy döntött, hogy ez év szeptember 1-től kötelező jelleggel el kell távolítani az unió területén fellelhető boltok polcairól a hagyományos, 100 wattos izzókat. 2012-ig pedig - szépen ütemezve - búcsút inthetünk a 75, 60, 40 és 25 wattos villanykörtéknek is. A döntés indoklásában egyértelműen az energiatakarékosság és a környezet védelme volt a központi kérdés, hiszen az eddig használatos égők kiebrudalásával - a hivatalos adatok szerint - várhatóan 30 százalékkal csökkenni fog az energiafelhasználás, és ezzel kevesebb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Ráadásul, ha hihetünk az előzetes becsléseknek még spórolhatunk is (kb. évi 50 eurót) a végén az energiatakarékos izzólámpák használatával.

Az izzók hőskora

A 19. században többen is kísérleteztek elektromos izzólámpák fejlesztésével, az első villanykörtéknél még platina szálat izzítottak fel áram segítségével, azonban hiába volt egy-két találmány működőképes, a platina drága alapanyagnak számított, így ezek tömeggyártása lehetetlennek bizonyult. 1879-ben aztán minden idők egyik legtermékenyebb feltalálója, Thomas Alva Edison szabadalmaztatta a saját szénszálas égőjét, azóta őt tekintjük az izzólámpa atyjának is. Edison lámpája persze koránt sem volt tökéletes, bár az akkori 13 órás üzemidő szép teljesítménynek számított, azonban még sok kézen átfutott a találmány, amíg eljutott a mostani, száműzött villanykörték szintjére.


Lassan végleg eltűnik: hagyományos izzó

Többek között néhány magyar mérnök is komoly érdemeket szerzett az elektromos izzó fejlesztésének ügyében: Just Sándor és Hanaman Ferenc a volfrám izzószálas égők gyártási eljárását ötlötte ki a múlt század elején. A jobb fényerőt adó és hosszabb ideig világító volfrámszál hamar kiütötte a piacról a szénszálas izzókat. A 30-as években pedig Bródy Imre arra jött rá, hogy ha kripton gázzal töltik fel a villanykörte buráját, akkor az jobban és tovább fog világítani.

Ezekkel a találmányokkal pedig már igen közel kerültünk ahhoz az izzólámpa technológiához, amely úgy tűnik egészen mostanáig egész jól kihúzta. Az általunk egyszerűen csak hagyományos villanykörtének nevezett világító eszközben ugyanis - teljesítménytől függően - egyszeresen vagy kétszeresen feltekert volfrám izzószál van, a burát pedig a nagyobb teljesítményű izzóknál semleges (argon, nitrogén) gázokkal töltik fel. Az egész jól működő villanykörtéknek azonban az lett végül a vesztük, hogy újabb, sokkal energiatakarékosabb világító eszközöket találtak ki az idő folyamán.

Új technológiák

Az egyik alternatíva a hagyományos villanykörték helyettesítésére a halogén izzók lehetnek. Ezekben az égőkben is volfrám izzószál található csakúgy mint a leköszönő darabokban, és még a semleges gázok sem hiányoznak a bura belsejéből, azonban a gázokkal kis mennyiségű halogén elemeket is találhatunk az izzókban. A halogén elemek reakcióba lépnek a felizzott volfrámmal, és az így kapott vegyület szépen elbomlik a forróbb részeken, hogy aztán újfent hasznosuljon a fényt adó volfrám. A körfolyamat miatt a halogén izzók ugyanannyi energia hasznosításával nagyobb fényerőt adnak, mint  hagyományos társaik, és az élettartamuk is hosszabb lesz. A nagy fényerő miatt a halogén izzók UV sugárzása is igen magas, ezért a halogén égőkkel működő lámpákat külön védőüveggel is felszerelik a gyártók.

www.knowledgerush.com, www.faqs.org
A jelenlegi alternatívák: halogén izzó (bal) és kompakt fénycső (jobb)

A hagyományos izzóknak azonban a kompakt fénycsövek terjedése adta meg a kegyelemdöfést. A fénycsövek a 80-as években jutottak a csúcsra, és főleg a fényreklámok különböző színű világítására voltak hivatottak. A különböző fényeket a csövekben található gázok adják, a legismertebbek a neon gázzal töltött világító testek, amelyek narancsos-vörös fényt produkálnak. A háztartási fénycsövek azonban higanygőzzel vannak töltve, a látható fényt pedig a csövek falán található fénypor biztosítja, miután a higanygőz UV sugárzása felhevítette a fényport. Az UV fény persze nem hatol át a fénycsövek üvegén, így csak a látható fényt érzékelhetjük. A kompakt verziók a hosszú fénycsövek menettel ellátott kicsinyített változatai, amelyeket simán becsavarhatunk egy hagyományos villanykörte helyére, az energiaigényük viszont az izzók 20 százaléka körül van, ráadásul jóval hosszabb - úgy 10-15-szörösen - az élettartamuk is. Persze ezzel együtt drágábbak is, de ez állítólag meg is térül majd nekünk.

www.made-in-china.com, http://diytrade.com
A következő lépés lehet: LED lámpák

A következő lépés - ha majd a kompakt fénycsöveket is kitiltják az unióból - a fénykibocsátó diódák, avagy a LED (Light Emitting Diode) lámpák nagy térnyerése lehet. A LED úgy működik, hogy amikor a diódát áramforrás éri, a benne található atomok elektronjai magasabb szintre lépnek, majd amikor visszatérnek az eredeti állapotba fényt bocsátanak ki. Az így nyert fényerő sokkal nagyobb, mint a hagyományos izzóké, a LED-ek élettartama pedig kb. a villanykörte 50-szerese is lehet. A diódák nagy hátránya (egyelőre) az, hogy nagyon is drágák, szóval még nem biztos, hogy megérné LED lámpával bevilágítani a mellékhelyiséget.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés