free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Az ezotéria indiszkrét bája

-PészM-         Címkék: ezotéria, idegesítő, kapcsolat, lélek, probléma 1 hozzászólás

Ha egy ártatlannak tűnő beszélgetésben többször merülnek fel ezoterikus témák, jobb lesz még az elején menekülőre fogni. Ezt kívánja a lelki békénk.

Vidám Vízöntő korunkban, midőn térdig gázolunk a csíben, a könyvesboltok polcairól lefolyik az okkult zagyvaságok szakirodalma, és már a macskák ivartalanítását is csak személyre szabott horoszkóp alapján illik beütemezni, kikerülhetetlen, hogy egy társaságban, az irodában vagy a baráti körben meg ne találjon minket mindeme magasröptű, egyben – milyen szép párhuzam – mélyen is szántó tudományok egy-egy felkent papnője. Persze szívre a kéz: mi sem kötünk szemellenzőt, ha az újságban a horoszkóprovat felé kanyarodik a tekintetünk, ezt ugyanolyan álságos lenne kijelenteni, mint hogy nem nézünk kereskedelmi tévén bulvárműsort (az ilyen műsorok és szereplőik legnagyobb kritikusai többnyire épp azok, akik állítólag be sem hangolták a gagyi adókat – de ez mellékszál).

Nem, persze, minket sem hagy teljesen hidegen az ezotéria, bár a kínálatból elsősorban a kisimított idegeket, a derűs hozzáállást, a relaxációt ígérő dolgok fognak meg minket. Mert hát mennyivel üdítőbben hat a fürdősó egy nagy kád forró vízben, ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy Ping-pong láma személyesen állította össze a receptúrát, annak tudata pedig, hogy a karkötőnk gyöngyeinek alapanyagát a Fudzsijama oldalában növő fák adták, egyenesen fél év tibeti meditálással ér fel. A magunk módján nyitottak vagyunk tehát, de vannak olyan helyzetek, amelyekben még a legbékésebb buddhista is baseballütőért nyúlna.



Mert a felkent papnő körülöttünk sündörög, és a kezdeti udvarias hümmögésünkön felbátorodva lassacskán elkezdi beteljesíteni szent misszióját: gyógyírt akar találni a problémáinkra. Nem találunk örömet a munkánkban, esetleg el is veszítettük az állásunkat? Gond van az egészségünkkel? Másfél éve nem főztünk reggel kávét senkinek? Drága gondviselőnk már köpi is a megoldást, amit hatpolcnyi szent irodalma és számtalan netes fórumon maga köré gyűjtött hasonszőrű társainak mennyei ötletei kínálnak, meglehetősen széles spektrumban. Mert csont nélkül keveredik a tuti tippeket adó masszában a jó öreg asztrológia és annak kínai, azték vagy akár szamojéd változata némi buddhizmussal, cigány jóskártyával és ajurvédikus bölcselettel, a legújabb fitneszirányzat a kabbalával vagy a számmisztika a még az ínyenceknek is komoly kihívást jelentő, pilisi szívcsakraközpontú sámánizmussal.

Értjük mi a jószándékot (bár annak idején úgy tanultuk, hogy a pokolba vezető út kövezését is ugyanilyen építőanyaggal oldották meg), jól is esik a mindenre kiterjedő figyelem és odaadás, de az első néhány alkalomnál jólneveltségünk okán tettetett érdeklődés szép lassan kínos feszengéssé érik. Egyre nehezebben hallgatjuk homályos ezoterikus okfejtéseit, csacsogó zagyvaságait, és idővel eljön a pont, amikor már azt is megbánjuk, hogy egyáltalán erre a bolygóra születtünk ebben a korban. Ha véletlenül összefutunk, kerüljük az áldozatos misszionáriusunknak még a tekintetét is, pedig ő mindenkor kész bármire értünk, fenntart egy helyet a tömött buszon maga mellett, kedves mosollyal segít ki apróval a kávéautomatánál, csak hogy az így kiharcolt beszélgetések során tovább építhesse testi-lelki egészségünket. Mindenáron tovább buzgólkodik tehát azon, hogy bérelt helyünk legyen a nirvánában, de mi juszt sem akarunk üdvözülni – legalábbis nem az általa előírt módon.  



Még csak nem is minden ellenérvet lesöprő szektássága zavar benne, vagy hogy mézédessége erőszakosabb, mint egy szektornyi futballhuligán, hanem hogy ha kenyértörésre visszük a dolgot, ő akkor is boldog mosollyal nyugtázza felemelt hangunkat. Pedig ha már egyszer átszakadt a gát, hát elmondjuk, ami a bögyünkben gyűlt, mióta csak belépett az addig minden emelkedett spiritualitást nélkülöző, sivár földi életünkbe. De nem, róla lepereg minden, és gyermeki mosollyal nyugtázza magában, hogy még csiszolni kell egy kicsit a karmánkon, és az újabb idevágó szentenciákat keresi. Pedig lehet, hogy csak annyit kellene megértenie, hogy ha a régóta kinézett, oly nagyon áhított pár cipőből pont az orrunk előtt vitték el tegnap az utolsót a méretünkben, azon már nincs az a vajákolás, ami segítene.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés