free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A horoszkóp, amit mindenki olvas

Ádám Péter         Címkék: asztrológia, csillagkép, horoszkóp, jóslat, tudomány 2 hozzászólás

Hozzánk is begyűrűztek a horoszkópok, és úgy gondoltuk, érdemes utánanézni, hogy miért is érdekel minket az, hogy mit mutatnak a csillagok. Mert ugye érdekel.

A horoszkópját, ha nem is rendszeresen, de mindenki átfutja, több mint egyszer vagy kétszer az életében. Vannak azonban olyan embertársaink is, akik komolyabban űzik az "ipart", és rögvest asztrológushoz fordulnak valamilyen fontosabb döntés meghozatala előtt. Remek példa erre, amikor valaki éppen új céget akart alapítani, és a bolygók állására bízta az indulás időpontját. De olyan eset is előfordult már, hogy a leendő szülők úgy tervezték gyermekük születését, hogy az egy adott csillagállás égisze alatt lássa meg a napvilágot. Ami első hallásra igencsak bizarrnak tűnhet, hogy valaki ép elméjének teljes tudatában arról értekezik, hogy csak azért lesz jó életünk, mert a bolygók éppen egy bizonyos szögben helyezkedtek egymástól abban a pillanatban, amikor volt szerencsénk a világra jönni.

De, miért olvassuk?

Persze itt rögtön felmerül az a kérdés, hogy akkor miért is hisznek sokan a horoszkópokban leírtaknak. Erre pedig a pszichológia (igazi) tudománya próbál válaszolni, méghozzá a Forer effektus néven ismert jelenséggel, amely szerint az emberek hajlamosak elfogadni általános vagy felületes jellemzéseket, mintha azok pont személyre szabottan nekik íródtak volna. Bertam Forer amerikai pszichológus kísérletében egy magazinból kiszedett horoszkópot mutatott a vizsgálati alanyoknak, miután egy személyiségi tesztet íratott velük.

A horoszkópban található jellemzést 0-5 között (0 egyáltalán nem, 5 pedig teljesen) értékelhették aszerint, hogy mennyire illik rájuk. Az átlag 4.2 lett, annak ellenére, hogy egy teljesen átlagos leírás volt, amely szinte bárkire alkalmazható lenne, és ehhez hasonló mondatokat tartalmazott: "Fegyelmezett és magabiztos kívülről, de belül hajlamos aggodalmaskodásra és a bizonytalankodásra." A kísérletet rengetegszer megismételték, az eredmény mindig hasonló lett. Forer amikor megadta az újságból szedett jellemzést az alanyoknak, nem vette figyelembe a résztvevők csillagjegyeit, sem pedig az általuk írt személyiségi tesztet, ennek ellenére szinte mindenki megörült a "pontos" jellemzéseknek.



Forer szerint az emberek hajlamosak jobban elfogadni olyan jellemzéseket, amelyek megfelelnek a vágyaiknak, és nem azokat amelyek a tapasztaltakkal azonosak, vagyis még a nyilvánvalóan hamis állításokat is elfogadjuk, ha azok hízelgőek ránk nézve. Ez alapján az asztrológia tehát azért tud ilyen népszerűségnek örvendeni, mert az általa nyújtott teljesen általános jellemzések és jövendölések személyes üzenetnek hatnak. Pedig hát erről szó sincs.

Az asztrológia tudományként való elfogadása is elég sok buktatóba ütközik. Addig persze rendben is van a dolog, amikor az ókori népek ügyesen megfigyelték, hogy az égbolt egy szakaszát (ez lenne a zodiákus, az állatok köre) szépen fel lehet osztani tizenkét 30 fokos csillagképre, amelyek mint állatövi jelek szerepelnek a korabeli leírásokban. És arra is sikerült rájönni, hogy ezek a jegyek és a bolygók bizonyos időnként ugyanolyan helyzetbe kerülnek egymáshoz képest, sőt még a helyzetek szögeit is szépen kiszámolgatták, és ezzel lefektették a csillagászat alapjait. De hogy mindennek mi köze is van ahhoz, hogy mikor fogunk egy nagyobb összeget örökölni a nagybácsinktól, vagy milyen személyiséggel rendelkezünk valójában, na ezt már igen vaskos homály fedi.

Az asztrológusok ugyan azt állítják, hogy a népszerű közhiedelemmel szemben, a horoszkópok nem határozzák meg egy ember életét, csak lehetőséget biztosítanak neki az életével kapcsolatos különböző összefüggések felismerésében. Vagyis, ha valaki azt olvassa a horoszkópjában, hogy egy adott napon nem érdemes neki omladozó házba bemenni, mert a csillagok és egyéb bolygók állása alapján valami nehéz tárgy fog valószínűleg a fejére zuhanni, akkor lehetősége nyílik arra, ha éppen akkor pont egy omladozó ház mellett vezet az útja, abban az esetben sikeresen elkerülje a reá leselkedő veszélyt. Érdemes tehát inkább egy másik nap ellátogatnia az omladozó házhoz, talán akkor nem veri fejbe őt a leszakadni készülő mennyezet.



Az asztrológia tudományként való megítélése viszont ott bukik el az olyan tudományágakhoz képest, mint például a fizika, a kémia vagy éppen a matematika, hogy egyszerűen a csillagok állásán kívül semmilyen módon nem képes bizonyítani elméletei hitelességét. Nem ismert egyetlen olyan statisztikai adat sem, ami arról szólna, hogy milyen arányokban is jöttek be az emberiség egy adott részének a horoszkópokban megjósolt események. Nem is beszélve olyan leírásokról, hogy a csillagok állása pontosan miként is tudja befolyásolni a sorsunkat, valahogy úgy, mint mondjuk Isaac Newton gravitációs elméletét Eötvös Loránd mérései igazolták. A tudományok ugyanis nem csak hasamra ütök elméletekre alapulnak, hanem bizonyítható tényekre. Eszerint pedig egy ember jellemét nem a bolygók állása, hanem az örökölt génjei és a reá ható környezet határozza meg. A csillagok állását pedig a gravitációs erők, és itt az egyetlen összefüggés maximum annyi lehet, hogy szintén a gravitáció hatására fogja az a bizonyos nehéz tárgy fejbe verni fentebb említett emberünket. Viszont ez szimpla fizika, semmi más.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés