5 kínos kérdés az állásinterjún

Borsa Címkék: állásinterjú, kultúrtrip, munka 14 hozzászólás

Álláskeresési tapasztalatai mindenkinek vannak. Sokan tudnánk kínos sztorikat mesélni arról, milyen törvénytelen kérdéseket is tettek fel egy-egy interjún. Íme ebből öt.

Egy-egy felvételi beszélgetés alkalmával, azaz interjún, általánosan a törvény tilt minden olyan kérdést, ami nem kapcsolódik szigorúan a munkához, tehát annak elvégzéséhez, illetve a munkakörbe tartozó feladatokra vonatkozó kvalitásokhoz sincs köze. Sokan tudnánk mesélni arról, hogy kinek, milyen kínos kérdést tettek fel egy-egy ilyen beszélgetés alkalmával, de most bemutatjuk az öt leggyakoribb, tulajdonképpen törvénytelen kérdést. Amennyiben ezek közül bármelyiket is felteszik nektek egy interjú alkalmával, nyugodtan tegyetek bejelentést az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, ahol kérésre, név nélkül kivizsgálják a panaszt, és elmarasztalják az állást felkínálót.

Mikor akar szülni?

Nos, ennél otrombább megfogalmazással is találkoztunk már, viszont semmilyen formában nem vagyunk kötelesek válaszolni erre a kérdésre. Semmi köze ugyanis a melóhoz, ráadásul a nőket előszeretettel szórják ki az interjúkról, azzal a titkolt indokkal, hogy nyilván mindjárt szülni akar, és akkor a cégnek új emberre lesz szüksége. Válaszolhatjuk – babonások nem -, hogy meddők vagyunk, ezzel tuti meggyőzzük a HR-est. Persze, fel is háborodhatunk, de akkor nem fogunk a vállalatnál dolgozni, az biztos.

Milyen a szexuális orientációja?

Bizony, ez a kérdés már elhangzott, persze nem ilyen profán módon. Borsaszerkesztő, évekkel ezelőtt jelentkezett egy nyomtatott magazinhoz, és az állásinterjún, a "főnök" már azelőtt megkérdezte, hogy szereti-e a lányokat, mielőtt beült volna a bőrfotelbe. A szexuális hovatartozás semmiképpen nem lehet felvetendő kérdés - egy állásinterjún sem. Ha mégis beleütközünk egy hasonló tartalmú felvetésbe, akkor azonnal kérjük ki magunknak a magánjellegű témafelvetést!

Miben hisz?

Bár a vallás, a hit szintén magánügy, egyre többször kérdezik meg a HR-esek, hogy miben hiszünk. Rafináltan ki lehet kerülni ezt a kérdést, ne mondjuk, hogy hithű keresztények vagyunk, konzervatív értékrenddel, mert mi van, ha egy szcientológában hívő vezető alá keresnek embert? Szóval ez a kérdés is közel olyan kínos, mint a nemi identitást firtató. Ne válaszoljunk rá.

Milyen betegségei voltak?

Logikusnak tűnhet, hogy a jövőbeli munkáltatónk szeretné felmérni az egészségi állapotunkat, viszont semmi köze hozzá, az a baj. Az ilyen kérdések általában a krónikus, vissza-visszatérő betegségekre vonatkoznak, esetleg fogyatékosságra. Nos, erre sem kell válaszolnunk, sőt bátran jelezzük, hogy a törvény tilt minden olyan kérdést, amely nem kapcsolódik szorosan a munkavégzéshez. Amennyiben kiderül, hogy egy poros irattárban kell dolgoznunk és nekünk porallergiánk van, persze nem árt ezt figyelembe venni, viszont a személyes döntésünkön múljon az, hogy elvállaljuk-e.

Származása?

Ahogy az Alkotmányban is szerepel: "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv,vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül." Ugyanez a kitétel vonatkozik természetesen a jövendőbeli munkáltatónkra is - már az állásinterjún. Súlyos vétséget követ el az a HR-es, aki a származásunkat firtatja, legyen az akár tót, palóc, cigány, magyar.

Szólj hozzá Te is!

14 hozzászólás

Hozzászólások

14 hozzászólás

Campanilla 2010. augusztus 11. szerda, 21:01

Alapkérdés a gyerek. Még egy interjún nem voltam, ahol ne kérdeztek volna rá így vagy úgy. A legnyíltabb ennyi: "Gyerek?" a legsunyibb pedig: "Látom, 23 éves, hogyan képzeli el magát öt év múlva?" Ha azt mondod, hogy meddő vagy, azt hiszi, gúnyolódsz, bukta. Ha egyszerűen azt mondod, hogy nem tervezed, nem hiszi el. Nekem az alábbi válaszok váltak be (már úgy láttam, hogy tetszett nekik, mert fel nem vettek...): - Éppen most készülünk összeköltözni a kollégiumi lakótársainkkal, úgyhogy sajnos egy darabig nem lesz gyerekszobánk. - Először inkább felnevelem a páromat, ez még évtizedekbe is beletelhet (nőknél bejövős-vihogós). - Az egyik barátnőm fél éve szült, hááát, nem hozta meg a kedvem...

Csaba 2010. augusztus 08. vasárnap, 15:06

Tőlem egyszer megkérdezték hogy mekkora a farkam, és készíthetnek e meztelen fotokat rólam meg ilyenek.. teljesen felháborodtam, aztán jött a sexuális beállítottságom is, meg hogy meg dugnám e azt a szöszit ott jobbra, és kész voltam de ezt mindig megkérdezik... hiába ilyen a pornó szakma :)

szuperb 2010. augusztus 04. szerda, 11:38

Nekem is volt hasonló élményben részem, de nem válaszoltam. Amikor feltették a kérdést, hogy kivel él együtt, akkor az első döbbenet után csak annyit válaszoltam, hogy szerintem ez a kérdés a munkavégzésem szempontjából nem releváns. Szerintem ilyet még előttem senki nem csinált, mert eléggé meglepődött a csaj. Utána az összes többi kérdést már ilyen sértődött hangnemben, hanglejtéssel tette fel (pl. arra hajlandó válaszolni, hogy ... ?). Igazából nem is bántam, én nem akarok olyan helyen dolgozni, ahol már az interjú alatt a magánéletemben turkálnak, köszönöm szépen.

kko 2010. augusztus 04. szerda, 10:16

a cikk érdekes témát feszeget, csak éppen eléggé lapos stílusban. nem értem, miért nem vesz fel a borsa egy olvasó-szerkesztőt, ha a cikkíróknak problémájuk van a fogalmazással, és ezt az olvasók ki is szúrják... nem kerülne sok pénzbe, és legalább elkerülnék ezt az állandó piszkálódást a kommentekben, hogy nem tudnak fogalmazni... amúgy, én inkább kijelentem, hogy hithű keresztény vagyok, minthogy beszippantson egy szcientológiai munkahely... és az is szép és jó, hogy ne válaszoljunk a kérdésre, meg kérjük ki magunknak, de sajnos akármennyire is egyenrangú tárgyalás lenne alapban egy állásinterjú, a való életben nem aszerint működik. igenis válaszolni kell a kérdésekre, vagy frappánsan vagy őszintén, különben ballaghatunk is az ajtó felé. tőlem is megkérdezték, h van-e férjem, mire közöletm, hogy nem hiszek a házasság intézményében, és nem is volt több kérdés erről... szerencsére a gyerek témát nem feszegették... én inkább valami szakértő hr munkatárstól olvasnék tippet, hogy mit lehet ilyen esetben tenni, hogy válaszoljunk is, meg ne is, és lehetőleg ne vágjuk el egyből magunkat az interjúztató előtt. tehát kicsit használhatóbb tanácsokat, mint hogy kérjem ki magamnak.

monika 2010. július 31. szombat, 22:16

juccus,nekem is volt hasonló élményem. A meglepetés kiült az arcomra amikor tőlem is megkérdezte,van e barátom?Első kérdés után,jött a többi. Mivel foglalkozik a barátom?Szereti azt amit csinál? Lassan úgy éreztem,barátomat akarja felvenni nem pedig engem.Kiakasztó volt és egyben sokkoló.Utána kifaggatott arról van e testvérem,mit dolgoznak szüleim..Mindenre kitért éppen arra nem volt kíváncsi milyen bugyi van rajtam... Utána rátértünk arra,milyen jó tulajdonságaim vannak és mit nem szeretek magamban.Itt már erősen gondolkoztam azon,menjen a picsába és felállok és hagyom a csókát a francba.... Én csak azt szeretném tudni,miért kérdeznek ilyen sok marhaságot?!

juccus1982 2010. július 30. péntek, 17:05

Életem legfurább állásinterjús párbeszéde nagyjából így hangzott: - Látom kapcsolatban van. Mivel foglalkozik a párja? - (megdöbbenés, majd válasz). - És a szülei? - (még nagyobb megdöbbenés, de sajnos nagyon kellett - volna - a meló, majd válasz). Hogy hol látta, hogy kapcsolatban vagyok, arról sejtelmem sincs, hogy mi köze a párom és a szüleim munkájának az enyémhez, arról még kevesebb. Ezek után mikor megkértem, hogy ugyan áruljon már el több részletet az állásról, az volt a válasz, hogy még nem biztos, hogy alkalmas vagyok rá. Felejthetetlen élmény volt:) Nyilván nem ott dolgozom most.

Kriti Kusan 2010. július 30. péntek, 16:08

A tótok a szlovákok és a szlovének korábbi külső neve volt, amivel a magyarok illették őket. Még korábban a horvátokat is tótnak nevezték, de ez a megnevezés az ő esetükben hamarosan elmaradt.

Kriti Kusan 2010. július 30. péntek, 16:05

Cikkíró nulla teljesítményért vesz fel fizetést és buta, bár mondhatjuk úgy is, hogy OSTOBA tanácsokat ad. "sőt bátran jelezzük, hogy a törvény tilt minden olyan kérdést, amely nem kapcsolódik szorosan a munkavégzéshez." "Ne válaszoljunk rá." "a mégis beleütközünk egy hasonló tartalmú felvetésbe, akkor azonnal kérjük ki magunknak a magánjellegű témafelvetést! " ilyenek után MINDEN BIZONNYAL miénk az áhított állás.... ugye???

redfrog0582 2010. július 30. péntek, 07:13

a cikk maga lapos, mert naponta lehetne ilyeneket megjelentetni. meg persze olyan emberek írásait is lehetne olvasni akik e megalázó kérdéseken esnek át. az pedig hogy egy olyan ember cikkezik, csak arról ad számot, hogy neki sincs semmi ötlete, csupán leporol egy témát és maga is megjelentet egyet.

Kevert Magyar 2010. július 30. péntek, 02:13

A tót az szlovák nem magyar. A cigány Indiából jött, ő sem magyar. A palóc az kérdés, ráfoghatjuk, hogy szláv rokonságú magyar. A hazai etnikumok származásvizsgálata azt is mutatja, hogy nem helyes általánosságban beszélni a magyarság genetikájáról, eredetérõl, hiszen hazánkban több eltérõ származású etnikum és nagy arányban szláv és a német populációkkal rokonságot mutató kevert magyar népesség él.

Mucuka 2010. július 29. csütörtök, 21:26

A cikk csapnivaló... már eleve - vagy magázódó vagy tegező kellene, hogy legyen, de ne keverje már a kettőt. Magyarország!

tükrömtükröm 2010. július 29. csütörtök, 19:56

Csak csendben jegyzem meg, hogy a tót, palóc, cigány is mind magyar. Így ha rákérdeznek, mondja ezt. Persze csak ha tényleg magyar állampolgárságú. Ha nem, akkor jön Carotta frappáns válasza:)

Carotta 2010. július 29. csütörtök, 17:22

Aki legorombítja a HR-st, az ne számítson munkára... Jó nagy önérzet, munka nuku. Inkább törje a fejét egy frappáns válaszon :)

Mandi 2010. július 29. csütörtök, 15:36

Miben hiszel? "Hiszek minden szépben és jóban!" vagy "Az Emberben!" vagy "Az Igazságban!" :)