free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Anyák és a vérfertőzés

Borsa         Címkék: család, gyerek, púder, szülő, vérfertőzés 7 hozzászólás

Az apa és lánya közti vérfertőzés kérdése máig sem tisztázott. A helyzet javul: sokáig az anyát okolták, ma már vizsgálják a férfi felelősségét is.

A vérfertőzés tabujának áthágását az esetek több mint kétharmadában apák követik el gyermek- és kamaszkorú leányaik sérelmére. Az abúzus ritkábban fordul elő a gyermeküket egyedül nevelő férfiak körében – ha azonban családról beszélünk, joggal merül fel a kérdés: mit csinál az anya, mialatt a lánya sokszor az egész életét megnyomorító sérüléseket szerez? Az elmúlt évtizedek vonatkozó kutatásait egyértelműen az anya hibáztatása jellemezte: mintha az események középpontjában nem is a férfi elkövető, hanem a "vétkes néma cinkosa", a feleség állna. Az elméletek egy része arról szólt, hogy az idősödő, házasságába immár belefáradt nő egyszerűen átengedi a terepet "fiatalabb másának". Mivel képtelen lefeküdni a férjével, kapóra jön számára, hogy akad a családi fészekben valaki, aki nemi teljesítőképessége virágában megszabadítja őt a szex kötelességétől. Az ilyen anyák lényegében tisztában vannak azzal, mi történik a hátuk mögött, de mivel profitálnak a gyalázatos eseményekből – vagyis nem kell többé ágyba bújniuk a férjükkel –, szemet hunynak a történések felett.

Mindenkit lehet hibáztatni

Az orvosok/pszichológusok egy másik csoportja épp ellenkező véleményt képvisel: szerintük nem arról van szó, hogy az anya tagadná meg a szexet az apától, és dobná elé szabad prédaként a leánygyermeket, hanem fordítva. A bimbózó, feszes leánytestet látván az apa képtelen ellenállni a vágyai erejének, és a megunt feleség helyett fordul a vonzóbb fiatalhoz. Az anya hallgatását és cselekvésképtelenségét ez esetben a lánya iránti tudattalan gyűlölet indokolná. Nem látja az orra előtt történő dolgokat, hiszen ha eljutna a tudatáig mindaz, amit nem képes kiolvasni a nyilvánvaló jelekből, akkor be kellene vallania magának, hogy "leszerepelt a lányával szemben". Hogy a gyermeke nem egyszerűen a riválisa, hanem a legyőzője is egyben.



Akadnak elméletalkotók, akik úgy vélik, hogy a vérfertőző családokban élő nők egyszerűen túlságosan gyengék, passzívak, felelőtlenek vagy nemtörődömök. Noha a tudatuk perifériáján, valahol egy vékonyka sávban sejtik, hogy mi zajlik az apa és a lány között, túlságosan el vannak foglalva a saját problémáikkal ahhoz, hogy közbeavatkozzanak. Egy, a mostohalányával szerelmi viszonyt folytató férfi mondta egyszer: "Most már tisztában vagyok azzal, hogy hol hibáztam. Imádott a lányom, de még csak 12 éves volt. Kihívóan viselkedett, csábított, viszont mégiscsak egy gyereket kellett volna látnom benne. Velünk aludt a franciaágyon, ott történt meg közöttünk minden az ő beleegyezésével. Nem voltam erőszakos sohasem. A feleségem mellettünk feküdt, és semmit sem vett észre az egészből. Akkoriban pánikbeteg volt, és azt hiszem, általában jóval többet vett be a nyugtatóiból, mint amennyit az orvos felírt". A tyúk-tojás problematika persze kézenfekvő: vajon azért nem lépett a feleség, mert túladagolta magát, vagy azért vált pánikbeteggé – ami alapvetően a kontroll hiányával összefüggő, szorongásos kórkép –, mert nem tudta tovább kézben tartani a családban zajló eseményeket?

Módosul a kép

Az utóbbi időben a nők hibáztatásának egyeduralma mellett szerencsére számos új nézőpont jelent meg a vérfertőzés-szakirodalomban. Kiderült, hogy az inceszt-családokban élő anyák egy része maga is familiáris erőszak áldozatává vált gyerekként – vagyis elképzelhető, hogy a be nem avatkozás, és a lány magára hagyása voltaképpen egyfajta nem tudatos védekezés azzal szemben, hogy ismét átéljék mindazt, amitől fiatalkorukban maguk is szenvedtek (egyszerűen nem akarják elismerni, hogy amit egyszer már túléltek, az újból megtörténhet). Az esetek nagy hányadában ugyanakkor az események nyíltan a nő szeme előtt zajlanak, aki maga is megfélemlített, bántalmazott, rendszeresen megerőszakolt feleség. A kiszolgáltatottságot fokozhatja, ha a család anyagilag teljes mértékben az apától függ, illetve ha a környezet felé azt közvetítik, hogy otthon minden a legnagyobb rendben van, mindenki elégedett, és a legjobb tudása szerint végzi a dolgát. Nehéz ügy, hogyan kezdje a kitálalást a mintaférj mintafelesége, hogy kit állítson maga mellé, és ki az, aki hinni fog neki (és nem mondja majd azt, vagy bizonyítja sztárügyvédekkel, hogy egyszerűen csak rágalomhadjáratot indít a férfi vagyonának a megszerzése érdekében).

A családon belüli szexuális abúzus nem lehet kizárólag az anyák felelőssége. Ha a férjjel titkon összekacsintó, perverz és voyeur asszony képét fogadjuk el egyedül érvényesként, akkor az erőszakot elkövető apák, vagy épp a bántalmazottakat magára hagyó társadalom válláról vesszük le a felelősséget. Persze az, hogy a sokszor a saját, tehetetlen anyjának a szülőjeként viselkedő, bántalmazott lány felnőttként hogyan tekint majd az édesanyjára, és megbízik-e valaha is bárkiben, aki védelmet ígér a számára, a legnehezebb pszichoterápiás kérdések egyike marad továbbra is.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés