free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Bangladesben kevesebb szegény gyerek születik

Borsa         Címkék: banglades, fogamzásgátlás, gyerek, népesség, szülés 0 hozzászólás

Egyre kevesebb gyerek születik az egyik legszegényebb országban, Bangladesben. Banglades ugyanis sikeresen népszerűsíti a szegény nők között a fogamzásgátlást.

Akhi egy sweatshop alkalmazottja. Egyike azoknak a nőknek, akik a Banglades fővárosában, Dakkában található több ezer ruhagyár egyikében, éhbérért dolgoznak. Egyik este, egyszobás kunyhójában találkoztam vele, amely a Mohakhali nevű nyomornegyedben áll. Mellette, az ágyon egy zörgő ventilátor alatt két munkatársa, Aisha és sógornője, Miriam üldögélt. Az egyetlen helyiségen még további két nővel osztoznak, akik ekkor még dolgozni voltak. A Guardian riportja.  

Az olcsó szárit viselő, fiatal nők a családjaikról meséltek. Akhinak hét testvére van, akik egy Dakka melletti faluban, Kumilában élnek. A családi rizsfarm nem tudja őt is eltartani, ezért más megélhetési forrásra volt szüksége, így Dakkába jött. Óránként 5 pennyt kap azért, hogy ingekre varr fel gallérokat, napi tíz órában. A túlóra kötelező. Aishának négy testvére van, Miriamnak hat. Mindannyian küldenek haza a kevéske fizetésükből, hiszen a családjaik ettől függenek.

www.aliciapatterson.org

És hogy nekik vannak-e már gyerekeik? Kettejüknek igen: Akhinak van egy fia és szeretne még egy gyereket, Aishának pedig két fia és egy lánya van, akiket ő tart el. "Ennyi elég, nem akarok több gyereket" - mondta. A még gyermektelen Miriam is szeretne majd gyereket, de csak egyet.

Abban a szobában rádöbbentem, hogy a demográfiai átalakulás szemtanúja vagyok. Ez a három fiatal nő, akik olyan családokból jönnek, ahol összesen húsz gyerek van, mindössze hat gyereket tervez. A visszaeső népességszám tehát nem csupán a gazdag, fejlett világban jellemző jelenség, hanem egyre több olyan helyen is, ahol az valószínűtlennek tűnik.

Banglades a Föld legszegényebb országai közé tartozik. Lányaik és fiaik a világ legkevésbé tanult fiataljai közé tartoznak, viszont annál hamarabb házasodnak. A gyermekhalálozási arány tízszerese az európainak. A demográfusok amellett érvelnek, hogy ezeket a társadalmakat modernizálni kell és megfékezni  túlnépesedést, a lányokat oktatni kell és lebeszélni arról, hogy korán megházasodjanak és nagy családjuk legyen, rávenni őket arra, hogy a saját érdekükben fogamzásgátlót szedjenek… Ezek közül a dolgok közül persze mindegyik segíthet, mégis úgy tűnik, hogy Bangladesnek nem erre van szüksége.

www.travelpod.com

Jack Caldwell ausztrál demográfus 1999-ben ezt írta: "Azok közül az országok közül ahol nincs hosszú távú, államilag irányított családtervező program, Banglades a legszegényebb. A termékenységi ráták szerint egy nőre öt gyerek jut." Egy évtizeddel később az ország még mindig a legszegényebb, ugyanakkor egy nőre már csak három gyerek jut. Valaminek történnie kellett. De mi az?

A családtervezési szakértők azt állítják, hogy Banglades sikeresen népszerűsíti a szegény sorban élő nők között a fogamzásgátlást. A nyolcvanas évek elején még katonai stílusban igyekeztek rávenni a nőket ugyanerre, ám akkor nem jártak sikerrel. Az elmúlt másfél évtizedben azonban tanult, fiatal nők érkeznek ügynökségek segítségével, külföldről az országba, és az ő módszereik sokkal szelídebbek és meggyőzőbbek.

A Dakka délkeleti részében található Matlab területen kezdték. 50 000 fiatal, művelt és felkészült, női családtervező beutazta a vidéket, meglátogatták az ott élő nőket, és sokféle fogamzásgátló módszert ajánlottak nekik. Tevékenységüknek köszönhetően a születések száma 15 év alatt itt a felére csökkent. Mégis, akadnak, akik úgy gondolják, hogy az egészségügyi munkások ebben betöltött szerepét túlhangsúlyozzák. Természetesen számít, hogy tanácsokat adtak és fogamzásgátlóhoz juttatták a nőket, ugyanakkor tény, hogy a bangladesi nők igényelték és akarták is ezt.

www.un.org

Caldwell úgy véli, hogy a "zöld forradalom" - vagyis, hogy a huszadik század második felében a fejlesztéseknek köszönhetően az egész bolygón megkétszereződött vagy megháromszorozódott az olyan termények termelése, mint például a rizs, a kukorica vagy a búza - lényeges a döntés szempontjából. A farmerek munkájára ugyanis kevésbé van szükség, így a hagyományos farmercsaládokban sem olyan hasznos már a sok gyerek. A farmereknek sokkal inkább készpénzre van szükségük, hogy trágyát és magokat vásárolhassanak, így a gyerekek legfeljebb akkor hasznosak, ha munkát tudnak vállalni, hogy előteremtsék ezt a pénzt. Ehhez azonban előbb tanulniuk kell, és a gyerekeket taníttatni drága. Az eredmény: kisebb családok és olyan nők, mint Akhi, Aisha vagy Miriam, akiket a városokba küldenek dolgozni.

Mindez azonban nem csupán a zöld forradalom közgazdaságtanáról szól, hanem  kultúráról és a nők ambícióiról is. Mashuda Shefali Khatun, a Dakkában működő Női Kezdeményezések Központjának munkatársa elmondta: "A vidéki nők Bangladesben büszkék arra, ha kis családjuk van. Egyre inkább szeretnének munkát vállalni, egyrészt azért mert anyagilag szükséges, másrészt pedig mert ez növeli a szabadságukat. Még egy dakkai sweatshop-ban dolgozni is a szabadságot jelenti nekik."



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés