free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

5 idegesítő dolog a budapesti éjszakából

Borsa         Címkék: budapest, éjszaka, kultúrtripp, lista 0 hozzászólás

A budapesti éjszakai élet egyre jobb, de azért van még hova fejlődnie innen is. Mondunk öt dolgot, amivel elégedetlenek vagyunk.

Szeretjük-imádjuk Budapestet és az éjszakai életet is, a kettőt együtt meg aztán pláne, de azért van néhány dolog, amivel tele van a… hócipőnk. Nem teszik persze tönkre az ember estéjét – azzal komoly probléma van, aki ennyin ki tud készülni –, de mi nagyon jól meglennénk nélkülük is. Minthogy többet nem tehetünk, dohogunk egy sort.

Bérelhető limuzinok és utasaik

Avagy akik miatt az ember behúzza a nyakát a vállai közé a Hősök terén szinte minden este. Hogy mitől exkluzív az, ha egy hatalmas WWW.BÉREJJÉLIMUZINT.HU felirattal ékes, ráadásul elnyújtott terepjárónak kinéző (értsd: baromi ronda) limóban furikázik körbe-körbe az ember, azt nem tudjuk, de nincs is semmi közünk hozzá. Különösebben mondjuk ahhoz sincs, hogy miért jó ócska zenét bömböltetni odabent úgy, hogy az utcán is meg lehet tőle süketülni, és miért az a legnagyobb élvezet ebben az egészben, hogy a tetőablakból pezsgőspohárral a kézben üvöltöznek a kedves utasok a járókelőknek, hogy "na mi van, na mi van, mi vagyunk az élet császárai", de ez azért mégiscsak zavaró egy kicsit. Még akkor is, ha amúgy nyilvánvaló, hogy a gagyi limózásnál a Margit-szigeten bringóhintózni is nagyobb császárság.

A fizetős, kötelező és vállvonogatós ruhatár

Ez csak egy apróság, de akkor is rém bosszantó. Amit fizetni kell, és kötelező is, az az adó. A kabátunkat viszont vagy kötelező beadni a ruhatárba, de akkor ezt ingyen tehetjük meg, vagy fizetős a szolgáltatás, de akkor szabadon eldönthetjük, hogy szeretnénk-e bundában parádézni egész este (úgysem szeretnénk) – arról nem is beszélve, hogy a kötelező ruhatárnak a mi olvasatunkban kötelessége felelősséget is vállalni a berakott holmikért. Ehhez képest a gyakorlat a legtöbb helyen az, hogy a ruhatár használata kötelező, pénzbe kerül, és a cókmókért nem vállal felelősséget a hely, ami azért vérlázító pofátlanság (és akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy ha párban érkezünk, megkérdezik, hogy tehetik-e egy fogasra a két kabátot, de akkor is dupla árat számolnak, ha igent mondunk). Nem arról a száz forintról van persze szó, hanem egyszerűen az elvről, de ez is elég nagy baj, sőt.

Csendrendelet

Természetesen mindenkinek joga van nyugalomban pihenni, és különben is, mi lenne, ha a mi ablakunk alatt dajdajoznának a benyomott fiatalok nap mint nap, amikor épp aludni akarunk. Az álláspont érthető. Az viszont nem az, hogy ennek jegyében el kell lehetetleníteni európai hírű, ennélfogva turisztikai szempontból sem csekély értékkel bíró, de ettől függetlenül sem véletlenül népszerű szórakozóhelyeket. Sok újat nem tudunk mondani ahhoz képest, amit a velünk egy állásponton lévők már elmondtak: egyszerűen röhej, hogy papíron csak a külvárosban szabad jól éreznie magát az embernek, ha úgy dönt, hogy elmegy otthonról, és nem is tér haza éjfél előtt. A világ nagyvárosainak többségében általában a központ szokott a leghangosabb lenni, és ezt tudomásul is veszi mindenki.

Felszáll a kifőzde a buszra

Vitathatatlanul szuper dolog tud lenni az a jó kis gyros hat-nyolc fröccs után, szeret is vele élni az ember. Nyilván volt azonban már mindenki olyan helyzetben is, hogy állva elaludt az éjszakain/úgy forgott a gyomra hat-nyolc pálinka után, hogy a legkisebb ingerre is rókázhatnékja lett/a töke tele volt az egész világgal, és ilyenkor más sem hiányzik, mint hogy valaki fölszálljon azzal az átkozott bűzbombával a 906-osra, mert ami a fogyasztónak illat, az a közönségének szag. Egyébként sem nappal, sem éjszaka, semmilyen körülmények között, semelyik járaton nem hiányzik az embernek, hogy valaki a görög konyha remekét az orra alá dörgölje, de az éjszaka ilyen szempontból különösen kritikus, mert akkor pláne sérülékeny a lelkivilág. Amúgy pedig nem is szabad felszállni kajával, szóval ön dönt: zabál vagy utazik. Oké?!

Személyzet, szinte bárhol

Obligát, talán kicsit elcsépelt is a téma, de nem lehet átsiklani felette. Eleve az vicc, hogy akár ugyanazon a helyen, ugyanazzal az emberrel is kétféleképpen tudnak bánni attól függően, hogy épp rock- vagy mondjuk jazzkoncert van (előbbi esetben tegezés, belső motozás és lenéző tekintet a juss, utóbbiban magázódás, hangos köszönés és szívélyes ajtónyitás), de a biztonságiaktól a ruhatáron át a pultig mindig és szinte mindenhol van min nagyot nézni. A borravalók ügye például egy külön szócikket is megérne: bár zsebre állítólag sehol senki nem teheti, szó szerint sértődés van belőle, ha néha elmarad, ahogyan abból is, ha néha csak egy kólát inna az ember (és ez akkor is így van, ha előtte rendelt ki 12 Long Islandet). Hogy a lefittyedő száj és a "bazmeg, mér’ zavarsz" tekintet amúgy is alapállás, arról ne is beszéljünk. Épp ezért ezúton is hatalmas tisztelet a ritka kivételeknek.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés