free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Szakadj már le!

Borsa         Címkék: lakás, púder, szülők 11 hozzászólás

Koleszben, saját lakásban nehezebb az élet, mint a szülői házban, de a költözés is egy lépés az önállóság felé. Az elszakadás titáni feladat, és senki sem úszhatja meg.

Nyilván életkor-, nem-, szociális háló- és belső motiváció-függő, hogy mikor lécelünk le otthonról. Szeptember táján mégse árt kicsit elmélázni a hogyanon, a miérteken, és kikacsintani a jövőbe.

Sokan már az általános iskola utáni első lélegzetükkel vidéki koleszba és középiskolába menekülnek fejvesztve - csak minél előbb elhúzni az otthoni kontroll, a körülmények, a család vigyázó szeme elől. A jóféle hazai hátszél, mint az anyagi támogatás, a bedobozolt rántott húsok és konzervek ez esetben magától értetődőek, a látszólagos önállóság és az otthoniak védőhálója relatíve idilli súlytalanságban ringatja az embert.



Persze jó esetben egy vidéki városban lehúzott négy év épp elegendő arra, hogy alapvető fogalmaink legyenek a (családtól való tartós) különélésről, felmérhetjük, mennyire vagyunk képesek hatékony időbeosztásra, mennyit vesz ki belőlünk a "háztartás"-vezetés, hányadán is állunk az alkalmazkodással, a privát szféra komfortos berendezésével. Aztán remélhetőleg az egyetemi évek alatt vagy a pályakezdés első szakaszában már nem fog gondot okozni egy mosogatás, egy villanyóra-bejelentés, ha két másik (vadidegen) emberrel kell egy albérleten osztozni, vagy hogy X összegből hogyan bekkeljünk ki egy hónapot.

Mások még a húszas éveik vége felé se cserélnék le a családi fészek melegét önálló, általában jóval kevésbé kényelmes életre. Ennek épp a kényelmességen, esetleg lustaságon (egyáltalán: a motiváció hiányán) vagy a bátortalanságon kívül takarékossági/gazdaságossági oka lehet - az első évek fizetéseit lazán félre lehet tenni, mehet lakáskasszába, autóra, lehet nagy lábon élni vagy többet eltapsolni utazásra a saját keresetből, s ezt sok esetben a szülők is támogatják. A mama főztjét nem kell kínaira cserélni, nem nyomaszt a téli, mázsás fűtésszámla, körülölel a biztonság, és kevésbé tűnnek aggasztónak az egzisztenciateremtés mellkasra nehezedő rémei. Legalábbis ideig-óráig elfátyolozhatjuk a problémát.

Olaszországban például kifejezetten tipikusnak mondható, hogy a harmincas éveik elejét taposó macsók még a drága mámmá vendégszeretetét élvezik odahaza: a kényeztetés non plus ultrájával, a 32 éves fiáért még sírva aggódó édesanyával aztán meglehetősen erőn felüli versenyre kelni a jövendőbeli arának - és a mama keze még hosszú-hosszú évekig nagyon messzire elér.

Jóval könnyebb helyzetben vannak azok, akik a szülői szeretet és istenhozzád mellé ingatlant is kapnak az érettségi bizonyítvány/diploma mellé, hisz ezzel az egyik legégetőbb és legfojtóbb probléma, jelesül a lakástulajdonosság életre szóló görcse alól mentesülnek.



Ez nem csupán az egyetemi/főiskolai éveket könnyíti meg nagymértékben, de a nászajándékba kapott másfél szobás kábé 15 év közös hiteltörlesztést vált ki - így innentől sokkal inkább a vagyon gyarapítása a cél, semmint a szerény hajlék utáni ádáz hajsza, amelyben nemegyszer gyülekeznek borús, sötét fellegek odafent. Hát, nagyjából ennyiben, ebben a cirka 10–15 évnyi fórban tudjuk meghatározni a lakással rendelkezők és a nélküle indulók közti különbséget. Hogy ez mekkora differencia, mindenki döntsön maga.

Nyilván a fentebbi eset az eddig emlegetett önállósodást nemcsak hogy megkönnyíti, de egyenesen vörös szőnyeget terít elé, és a biztonságos start nagymértékben meghatározza a későbbi attitűdöt is - de létbizonytalanság okozta szorongásos rohamok nem kopogtatnak be sűrűn. (Persze valamilyen fokú társadalmi/szociális/vagyonszerzési érzéketlenségnek vagy vakságnak éppenséggel meg is ágyazhat egy ilyen szituáció, de erről most nem értekezünk.)

Érdekesebb számunkra az a (jó) néhány év, ami a szülői otthon melegéből való eltávot követi. Rengeteg férfitársunk új hajlékában még törzsvendég a drága édesanya - van, hogy évekig mint háztartásvezető funkcionál, levest főz, reggel 8-kor már megejt egy biztonsági telefont, csak be-beugrik egy villámtakarításra (teljesen random mód, kiszámíthatatlanul), a mélyhűtőben címkézve sorakozik a kiporciózott, napi melegétel.

Elszakadni és leválni tehát mindenképpen titáni feladat - még a szerencsésebbeknek is beletörhet a bicskája. Nem ciki, ha nincs saját pecónk, vezérigazgatói pozíció a seggünk alatt vagy nyaralónk a Balcsin 30 évesen, elvégre keveseknek adatik meg, hogy egy Ellis-regény huszonéves, csúcsgazdag juppijaként nyergelje végig az ifjúkort, ha viszont ezt ölbe tett kézzel és állandó nyafogással kompenzáljuk, és a nálunknál jómódúbb társaink orra alá dörgöljük sértetten, azzal még nem vagyunk beljebb. Munkával dicsérni… Ennél se többet, se kevesebbet nem tehetünk.



LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés