free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

5 megoldatlan rejtély az emberi agyból

Borsa         Címkék: agy, kultúrtripp, lista 0 hozzászólás

Az agyunkat rengeteg rejtély kibogozására tudjuk használni. Azonban ironikus vagy sem, a legkomolyabb megoldatlan talányok közül sok pont az agyunkkal kapcsolatos.

Kicsit bizarr, hogy arról gondolkodunk, amivel gondolkodunk, és azt vizsgáljuk, amivel vizsgálódunk, mégsem meglepő, hogy az emberi kíváncsiság az agyra is kiterjed. Kíváncsinak lenni itt azonban nem elég: a létünk legnagyobb titkairól csak úgy nem lehet lerántani a leplet, úgyhogy hiába dolgoznak a tudósok, még sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is történik a fejünkben. Íme közülük öt.

Időérzékelés

Végezzünk el egy egyszerű feladatot: nézzünk tükörbe, aztán irányítsuk a tekintetünket a bal szemünkre, majd vigyük át a jobbra, és vissza. Mit látunk? Persze, a szemeinket, de a kérdés nem is ez, hanem az, hogy mit nem látunk: a szemeink mozgását. Pedig ahhoz, hogy máshova nézzünk, mozogniuk kell, és ha másokat figyelünk, konstatálhatjuk, hogy lehet is látni ezt a mozgást. Az agyunk azonban valahogyan mégis kitrükközi, hogy saját magunk esetében ne lássuk – csak azt lenne jó tudni, hogyan. Vagy mondjuk azt, hogy miért halljuk a hangot és látjuk a mozdulatot egyszerre, amikor csettintünk, miközben a hangot bizonyítottan hamarabb kellene érzékelnünk. Lehet, hogy Prince-nek igaza volt, amikor azt mondta egy interjúban, hogy azért nem öregszik, mert az idő csak az elme terméke?

A memória működése

Az egy dolog, hogy nem tudjuk, pontosan hogyan is működik, de még azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy mire való. Ismerjük a neuronokat és azoknak az elektromos aktivitását, tudunk a szinapszisokról, és tudjuk, hogy megerősödnek, amikor eltárolódik egy emlék, de nem vagyunk például tisztában vele, hogy mi alapján vésődik be vagy enyészik el egy-egy információ, és csak sejtéseink vannak róla, hogy valójában nem is a dolgokat magukat, hanem a közöttük fennálló kapcsolatot tesszük el az agyunk raktárába. Nem tudjuk megmagyarázni azt sem, hogy ha elő kell hívni valamit, miért jön elő azonnal, és végképp nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy honnan származnak a valótlan emlékeink – merthogy mindannyiunknak vannak olyanjai is.

Az érzelmek mibenléte

A híres James-Lange elmélet szerint az érzelmek valójában a környezeti változások hatására kialakuló testi érzések leképződései az idegrendszerben – vagyis nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, és nem azért reszketünk, mert félünk, hanem fordítva: azért vagyunk szomorúak, mert sírunk, és azért félünk, mert reszketünk. Bármilyen furcsa is, ezt több kísérlet is igazolja, ugyanakkor megállja a helyét a neurobiológiai elmélet is, ami szerint az érzelmek az agy különböző állapotai, amik arra szolgálnak, hogy azonnali cselekvési tervet tudjon alkotni az ember, vagyis tulajdonképpen gyors számítások, amik segítenek, hogy ha például veszélybe kerülünk, csak a meneküléssel foglalkozzunk, és ne mással. Egyszóval ezzel sem vagyunk tisztában – és ha egyszer rájövünk, még mindig komoly munka lesz feltérképezni az olyan érzelmi rendellenességeket, mint mondjuk a depresszió.

Az alvás és az álmok szerepe

Életünk egyharmadát alvással töltjük, a csecsemők pedig még a felnőtteknél is sokkal többet durmolnak, sőt szunyál rajtunk kívül minden emlős, hüllő és madár is, de csak tippjeink vannak, miért. Az biztos, hogy nem kizárólag a pihenés kedvéért, ugyanis a téli álomból ébredő, energiával teli állatok is aludni térnek valamilyen okból, ráadásul az anyagcsere alig 5-10 százalékkal lassul, míg nem vagyunk magunknál, és az agy is vadul dolgozik menet közben. A dolog nyitja minden bizonnyal épp ez az agyi aktivitás, és arra is vannak elméletek, hogy mit szolgálhat: a legvalószínűbb, hogy az emlékeket dolgozzuk fel ilyenkor, de az is lehet, hogy szimulációkat futtatunk arról, mit tehetünk a gyakorlatban, sőt az is felmerült, hogy a REM-szakasz elengedhetetlen az agy fejlődéséhez. Az igazságra azonban még várnunk kell.

Az öntudat problémája

Annyi a problémás terület, hogy nehéz nagy végső kérdést találni a témában, de a hasonló összeállításoknak általában ez a végpontja, és nem is véletlenül. Elvégre az öntudat kérdése egyszerre biológiai és filozófiai dilemma, és igen messzire vezet onnantól, hogy vajon mitől kapcsol az agyunk tudatos üzemmódra, amikor reggel magunkhoz térünk – például egészen addig, hogy lehet-e öntudata majd egyszer a gépeknek. Sci-fi-élményeink alapján reméljük, az egész ügyet sikerül még azelőtt tisztázni, hogy kiderül: utóbbi kérdésre igen a válasz, de az biztos, hogy a titok nyitjára nem holnap jövünk rá, hacsak nem történik valami hatalmas véletlen. Egyelőre ugyanis azt sem tudni, hogy molekulák, sejtek vagy magasabb szintű szerveződések, esetleg ezeknek a kapcsolatai felelnek az öntudatért, sőt még a fogalom definiálása is elég nehéz.

Források: http://discovermagazine.com/2007/aug/unsolved-brain-mysteries/article_view?b_start:int=0&-C=
http://health.howstuffworks.com/human-body/systems/nervous-system/5-brain-mysteries.htm
Wikipedia



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés