free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Érzelmeink online kommunikációja mindenkinek teher

Trapp Henci         Címkék: érzelmek, kommunikáció, pszichológia, y-generáció 0 hozzászólás

Egyes pszichológusok szerint kifejezetten káros, ha rögtön kiadjuk magunkból a negatív érzelmeinket. Pszichénk nem fejlődik, barátainkat pedig leterheljük.

Nem biztos, hogy jól gondoljuk, ha azt gondoljuk, hogy csökkentjük a stresszt, ha fájdalmainkat, bennünket ért sérelmeinket kibeszéljük. Pszichológust kérdeztünk arról, hogy vajon az információs társadalom által kínált lehetőségek: az, hogy bármelyik pillanatban kiönthetjük a szívünket, vajon milyen hatással van a pszichénkre és igaz-e az állítás, miszerint érzelmeink folyamatos kifejezése akár káros is lehet

Egyre többször találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a különböző virtuális területeket egyre másra árasztják el ismerőseink aktuális érzelmei. Barátaink, ismerőseink a csetablakokban, a közösségi oldalak üzenőfalain, e-mailben, telefonon, sms-ben egyre-másra informálnak minket az éppen adott állapotukról, érzelmeikről. És mi, akik szintén online töltjük el időnk nagy részét, hasonlóan a barátainkhoz, szintén folyamatosan közöljük az érzelmeinket, vagy bele a nagyvilágba, vagy a barátainkkal, félismerőseinkkel megosztva. Biztosra megyünk, mert tudjuk, hogy tuti találunk online egy "barátot", akinek elmesélhetjük, hogy a főnökünk csúnyán beszélt velünk, hogy a barátunk nem reagált a szívhez szóló e-mailünkre, vagy éppen lefagyott a böngészőnk, már huszadszorra és éppen készülünk felrobbanni az idegtől. "Úgy gondolhatjuk, hogy áldás ez a lehetőség, hiszen bármikor, ha történik velünk valami, ami felzaklat, esetleg elérzékenyít, rögtön van egy, kettő, sok csatorna, amin keresztül kiereszthetjük a gőzt" – kezdte gondolatmenetét,  Ormai Marianna, pszichológus, arra a kérdésünkre, hogy jó-e, ha hamar ki tudjuk ereszteni a gőzt vagy sem.



Véleményünket, gondolatainkat, információinkat, kéréseinket bármikor közzé tehetjük, nem függünk semmi mástól, csak attól, hogy van-e internet kapcsolatunk és hogy melyik közösségi portálra vagyunk regisztrálva. "Korábban anyáink, pláne nagyanyáink, akiknek fiatalságuk idején még vezetékes telefon sem igen volt érzelmeiket, feszültségüket kénytelenek voltak akár órákon, napokon át tartogatni, hiszen nem ám munkaidőben, de sokszor még munka után sem volt annyi szabadidejük, hogy találkozzanak a barátnőjükkel és kiöntsék a szívüket. Könnyen gondolhatjuk azt, hogy milyen rossz lehetett nekik, hiszen bennük maradt a feszültség, nem kaptak feloldást attól, hogy kiönthették - akár azonnal is - a szívüket" – folytatta a szakember.

Meglepő lehet, de éppen ez az azonnali online kommunikáció, amely lehetővé teszi, hogy tartsuk vissza lelki világunk történéseit, pont ez az, ami miatt nem kerülnek feldolgozásra, valódi feldolgozásra szorongást keltő érzéseink. "Illúzió lenne azt gondolni, hogy a lelki stabilitásunkhoz nincsenek szükségünk arra, hogy ezek a lelki feszültségek bennünk legyenek! Kellenek, méghozzá azért, hogy feldolgozhassuk, rágódhassunk, jobban megismerhessük magunkat, a szituációt. Ha néhány perc alatt feloldjuk a szorongásunkat, akkor a későbbiek során, amikor például nem áll rendelkezésünkre éppen ez az instant világ, nagyon nagy gyötrelmeket, okozó küzdelmeket kell majd átélnünk, és nem tudjuk majd tolerálni a legkisebb negatív behatást sem, ami számtalan további kellemetlenséggel járhat. Legvégül még az örömérzettől is megszabadítjuk magunkat, nem csak azért, mert nem lesz összehasonlítási alapunk a kétféle érzelmet tekintve, hanem azért sem, mert nem tudunk megküzdeni a szorongató érzésekkel, nem lesz min dolgozni, és nem tudjuk majd az akadályok leküzdésével sikereket elérni, így a felszabadult érzés sem érhet el minket, hogy Igen! Megcsináltam!" - magyarázta a pszichológus.



Az általunk megkérdezett lélekgyógyász a fenti érvek mellett környezetünkre is kitért és elmondta: a negatív érzelmek megjelenhetnek a befogadó oldalán is, hiszen az a barát, ismerős, akinek elmeséljük aktuális nyűgjeinket, könnyen benne találhatja magát egy érzelmi szemetesláda szerepen. Akaratlanul is áttolhatjuk másokra a gyötrelmeinket, és ez akaratlanul is megterhelő lehet a másik számára. Erre ékes példa, Zsófinak az esete, aki olyannyira besokalt attól, hogy barátai, barátnői a nap bármelyik szakában elérték, megtalálták a problémáikkal, hogy egy teljes hét kényszerszünetet tartott. Telefonját nem vette fel, nem jelentkezett be semmilyen közösségi oldalra és a privát leveleiel sem törődött. Annyira leterhelte az a sok-sok érzelemi kinyilatkoztatás, amelyek érték őt napról napra, hogy már ő érezte magányosnak, feszültnek, leterheltnek, mert ő akkor tényleg lelki szemetesládaként funkcionált. 

Érzelmeink értelmezéséhez, feldolgozásához, ahhoz, hogy valóban túl legyünk a megpróbáltatásokon, időre van szükség.  És nem azért, mert az idő minden sebet begyógyít, hanem, mert miközben a problémáink további feszültségeket generálnak, gondolkodásra, ötletelésre késztetnek, oldódik a stressz, a zaklatottság, és lassan, de biztosan értelmet nyernek a fájdalmaink. Nem baj, ha néha fáj.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés