free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Tanuljunk meg beszélni érzelmeinkről

FT         Címkék: beszéd, érzelem, kommunikáció, púder 0 hozzászólás

Ha nem tudjuk megnevezni az érzelmeinket, kezelni is nehezebb lesz őket, így csak a testi tünetekre figyelünk. Pszichológus a szavakról.

"Ó, bébi, nem találok szavakat / ó, bébi, a szívem nem egy kirakat!" – dalolta Méhes Marietta a '80-as években a Trabant együttes élén. Nyilván sejtelme sem volt arról, hogy a kortárs lélektan alexithymiának nevezi az általa oly édesbúsan megénekelt jelenséget, és egy rakat pszichoszomatikus betegség felelőseként ujjal mutogat rá. Lássuk csak, hogyan fordul ellentétébe a "Ne szólj szám, nem fáj fejem" bölcsessége!

Az alexithymia szó szerinti fordításban arra utal, hogy az illetőnek nincsenek megfelelő szavai az érzelmei kifejezésére. A pácienseim jó része például kizárólag az "idegesség" kifejezést ismeri és használja az emocionális helyzetekben. Szakít a barátnőjével, meghal az édesanyja, vár egy találkozást, feldühítik a munkahelyén – a szomorúság, szorongás, meglepődés, izgalom vagy a harag érzelmei helyett egyedül a testi feszültség az, ami tudatosodik. Bár valamennyi érzelemmel együtt járnak testi reakciók – ha dühbe gurulunk, kivörösödünk, ha bánatosak vagyunk, "összeszorul a szívünk", ha félünk, csak úgy kapkodjuk a levegőt és így tovább –, a legtöbben képesek vagyunk arra, hogy a testünk változásaival egyidejűleg felismerjük az agyunkon átfutó gondolatokat, illetve azonosítsuk a bennünk keletkező érzelmeket is.



Az alexithymiások a nagy átlaggal ellentétben mintha lehasítanák a különböző helyzetekre adott testi válaszaikról az érzelmi és gondolati összetevőket. Amikor egy ilyen nőt alaptalanul megbánt a férje, voltaképpen nem éli át a sértődöttséget. Az arcán nem jelennek meg a jellegzetes érzelmi kifejezések. Visszavonul a szobájába, jeges papírzsebkendőt szorít a homlokára, és közli, hogy sohasem fog megszabadulni a migrénjétől. Tévedés ne essék: nem azt mondom, hogy a fejfájás nem valódi! Ha irdatlanul megharagszunk valakire, a vérnyomás-emelkedéstől enyhén bizsereghet a fejünk is. Amikor azonban nem észleljük a mérgünket, hanem kizárólag a fej környéki szorításra figyelünk, a nem értelmezett, keretbe nem helyezett feszültség könnyen fájdalommá fokozódhat. (A testi tünetekre fordított nagy mértékű figyelem felerősíti magát a tünetet is, de ez már egy másik lap.

Az érzelmek tudomásul nem vétele, sutba hajítása alapvetően így vezethet a különböző, pszichoszomatikusnak nevezett betegségekhez (magas vérnyomás, gyomorfekély és társaik). Mivel nem nevezzük nevén, nem észleljük vagy éljük át a bánatot, a szorongást vagy az undort, persze, hogy nem bírunk beszámolni ezekről másoknak, és nem tudjuk őket kezelni sem. Nem véletlen, hogy az alexithymiások párkapcsolatai jóval boldogtalanabbak és hamarabb véget is érnek, mint az egészséges többieké. Aki képtelen az érzelmek megosztására, intimitásra és bizalomra, annak a szerelem, sőt a szex terepén sem terem babér (hiszen a jó kapcsolatok előfeltétele éppen az, hogy az érzelmek nyelvén, és ne holmi szívritmuszavar és egyéb testi nyavalya bevetésével kommunikáljunk egymással).



Könnyen kitalálható, hogy aki az érzelmekkel szemben önmaga legátlásával, beszűkítésével és a fantáziája elszürkítésével védekezik, vagyis aki bajok esetén elsősorban a testi jegyekre koncentrál, az feltehetőleg olyan eszközökkel próbál megküzdeni a nehézségeivel, amelyek elsősorban a testi panaszokat célozzák. Egy anorexiás lány például képtelen beszámolni arról, hogy mennyire fáj neki, ha az apja lekezelően bánik vele, vagy hogy borzasztóan dühíti, hogy az anyja még azt is megszabja neki, hogy mennyire vastag harisnyát húzzon a bundás farmer alá. Az érzelmek nyílt vállalása, megbeszélése és a megoldások közös megkeresése helyett az evés kontrollja körüli huzavona válik a családi élet mozgatórugójává. Ugyanígy: aki a környezetében – a munkatársak, szomszédok, családtagok között – csak körülötte ólálkodó, sunyi kártevőket lát, ám az ellenségességét jópofizásba burkolja, ne csodálkozzon, ha a "boldog rohadékok" láttán rátörő újabb irigységhullám közepén éri majd a szívinfarktus. Hogy a drogfogyasztás és az alexithymia kapcsolatáról már szót se ejtsünk…

Az alexithymia hátterében – nyilván meg sem lepődünk – elégtelen, korai családi kapcsolatok állhatnak. Aki gyerekként azt tanulta meg, hogy az érzelmek "veszélyes" dolgok – például mert az anyja őt terhelte és ijesztgette a nagyjeleneteivel, vagy mert az apja kigúnyolta azt a sírásrohamot, amit a kutyája elvesztésekor produkált –, az felnőttként jobbnak látja a közönymaszk felöltését, mint a nyílt lapokkal játszást. A fiatalkori traumák következtében ráadásul mintha megszűnne az agyféltekék közötti összehangolt működés és harmónia is. Az érzelmek átéléséért felelős jobb félteke úgy tűnik, az alexithymiások esetében köszönő viszonyban sincs a beszédprodukcióért és -értésért felelős ballal – enélkül pedig elég nehéz az emóciókra szavakat találni.

Szerencsére napjaink orvosai egyre inkább felismerik, hogy klasszikus testi betegség – például érrendszeri problémák, cukorbetegség, rák – ide vagy oda, az érzelmi összetevő kihagyhatatlan mind a betegség megelőzésekor, mind a gyógyulás, a felépülés és a visszaesés elkerülése érdekében. Bár tombol az egészséghisztéria, és minden háztartásban ott a vérnyomásmérő, a cukormonitorozó szerkentyű és egyebek, néha talán nem ártana befelé is. Legalább félszemmel.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés