free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A farmer nem a XX. század találmánya

Borsa         Címkék: , divat, farmer, festmény, kirakat 3 hozzászólás

Tény, hogy ikonikus ruhadarabbá jelenkorunkban vált a farmernadrág, viszont egyes művészettörténeti kutatások szerint, már 1655 körül hordták ezt a strapabíró anyagot.

Ismerjük a sztorit a szerencse fiáról, a bajorországi zsidó Loeb Straussról, aki New Yorkba ment  1847-ben, ahol David Stern unokafivérének rövidáruboltjában dolgozott. Az aranyláz Nevadába hívta az akkor már Levinek nevezett szatócsot, ahova egy szállítmány durva szövésű vitorlavászonnal érkezett, hogy abból készítsen sátrat. Levi hamar rájött, hogy nem sátor kell az aranyásóknak, hanem egy olyan nadrág, ami bírja a sarat, a térdelést, a forró homokot. Az igények megteremtették a történelem legelterjedtebb viseletét. Miután rájött, hogy ez mekkora biznisz, San Franciscóban nyitott egy kis szabóműhellyel egybekötött üzletet, a cégtáblán a Levi Strauss & Co. felirattal.

Egy 17. századi olasz művész festményei jelenthetik a kulcsot a több százéves farmerrejtélyhez, ugyanis az elmúlt években felfedezett alkotások szinte mindegyikén a már jól ismert indigókék ruhaanyagba öltöztette szereplőit az ismeretlen festő - állítják a művészettörténészek. A kék farmer mestereként emlegetett észak-olaszországi művész festményein szinte vezérmotívumként tűnik fel a jól ismert indigókék anyag, amely néha széthasítva, olykor egy parasztasszony szoknyájaként vagy éppen egy kolduslegény kabátjaként bukkan fel a képeken. Az alkotásokat ezen a héten mutatták be egy kiállításon Párizsban. "A képeken nagyon részletesen festette meg a ruhákat, ami igen ritka dolog egy festő részéről a szegények ábrázolásakor - mondta Gerlinde Gruber kurátor, aki maga is segédkezett a névtelen művész alkotásainak azonosításában. - Minden képen látható a kék farmeranyag, kivéve egyet". 



A festmények egyéb részletei - például a varró anyát ábrázoló alkotáson látható összecsomózott fejkendő - a jelenetek helyszínét illetően is segítettek eligazodni a szakértőknek, akik a szóban forgó művet az észak-olaszországi Velence térségébe helyezték. A történészek sokáig két lehetséges származási helyet tulajdonítottak a farmernak. Az egyik a Franciaország déli részén fekvő Nimes városában készült strapabíró anyag ("de Nimes", vagyis denim) volt, a másik az olaszországi Genovából érkező pamutkülönlegesség volt (a város francia elnevezéséből, a Genesből lett az angolban Jeans, azaz - már kisbetűvel - sávolykötésű pamutszövet, illetve farmernadrág, farmerruha). 

A felsőbb osztályok felcicomázott darabjaival ellentétben a parasztok rongyosra hordták kedvenc farmerjaikat, így azoknak semmilyen történelmi lábnyomuk nem maradt a jelenkor számára. Mostanáig mindössze néhány töredékes feljegyzés állt rendelkezésre azokról az olcsó anyagszállítmányokról, amelyek Genovából érkeztek Európa északi városaiba - elsősorban Nagy-Britanniába - még a 17. század közepén. "Egy korabeli brit szabó elbeszélése szerint az általa használt anyagok Genovából, a farmer szülőhazájából érkeztek. Ezek a festmények pedig újabb bizonyítékot szolgáltatnak a történelmi valóság egy rég elfeledett igazságáról" - fejtette ki Gruber az AFP francia hírügynökségnek. A képeknél használt kék színárnyalat a kurátorok szerint pontosan megegyezik azzal az indigókékkel, amelyet a mai farmerek befestéséhez használnak. 



Évszázadokkal az olasz festő munkáinak megszületése után Francois és Marithe Girbaud szerzett óriási hírnevet magának a hip-hop, a koptatott és a rugalmas stílust magába foglaló modern farmerek megálmodóiként. "A mostani felfedezés a farmer egész történetét megkérdőjelezi, és ez az, amiért igazán vicces - szögezte le Francois Girbaud, aki maga is részt vesz a párizsi kiállítás megszervezésében. - Az emberek fejében a farmer Marilyn Monroeval, James Deannel és úgy általában az Egyesült Államokkal kapcsolódik össze. Hogy Nimes vagy Genova? Nem tudom, de nagyon szórakoztató arra gondolni, hogy már 1655-ben is hordtak farmert..." Eddig tíz képet tulajdonítottak az ismeretlen olasz festőnek, amelyek közül nyolc került kiállításra Párizsban, olyan korabeli művészek munkái mellett, mint Michael Sweert vagy Giacomo Ceruti, illetve a római és bécsi múzeumokból és magángyűjteményekből kölcsönzött alkotások. A különleges képek nem mindennapi módon kerültek a francia fővárosba. A párizsi galériatulajdonos, Maurizio Canesso 2004-ben, New Yorkban vásárolta meg a 17. századi Olaszországban tevékenykedő, a nápolyi iskolához tartozó ismeretlen művész festményét. A borbély üzlet (The Barber Shop) című kép eredetének felkutatása során Canesso a Milánóhoz közeli Varese városának egyik múzeumában bukkant rá a festmény másolatára. "Akkor kezdődött el igazán a kutatás" - emlékezett vissza. 

Ezzel párhuzamosan, és szintén Olaszországban, ám Canessótól függetlenül, Gruber figyelmét is felkeltették a titokzatos farmermotívumos képek, amelyeket az általa csak a kék farmer mestereként emlegetett művésznek tulajdonított. A kurátor akkor kezdett el igazán érdeklődni a festmények iránt, amikor rövid időn belül a művész két alkotása is a keze ügyébe került: a Varrónő két gyermekkel és a Kolduslegény egy szelet pitével. Canesso kíváncsiságát később tovább növelte az a 2006-os cikk, amelyben Gruber beszámolt az általa felfedezett festményekről, így a galériatulajdonos az elkövetkező években igyekezett felvásárolni az összes addig azonosított művet. A festmények értékét 60-800 ezer euró (17-225 millió forint) közöttire becsüli a Canesso-galéria.

(MTI)


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Fenék-tömés

Ha már a fenekünk méretével sem vagyunk elégedettek, mindössze 18 000 forintért miénk lehet egy fenék-tömés.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés