free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A hisztiző férfit nyugodtan ki lehet röhögni

Borsa         Címkék: férfi, hímtag, hiszti 14 hozzászólás

Hisztizni nem kizárólag a nők és a gyerekek előjoga: a férfiak is kiveszik a részüket a dologból, csak épp egy kicsit másképp csinálják. A jussuk viszont ugyanaz érte.

Hiszti. Hisztihisztihiszti. Hisztis kölyök. Hisztis picsa. Akárhogy is ízlelgetem a szót, úgy tűnik, hogy a nők és a gyerekek a toporzékolás terén is elsőbbséget élveznek. Pedig hát a férfihiszti semmivel nem ritkább, mint a többieké. Én például csak a téma felmerülése óta eltelt 36 órában – direkt számoltam – hatszor borítottam ki a bilit, jellemzően olyan dolgok miatt, amikre már most sem emlékszem, és ez azért szerintem igen szép eredmény. Persze én különösen – fogalmazzunk szépen – "lobbanékony természet" vagyok, tehát extrém példának számítok, de figyelem már egy ideje a férfiakat magam körül, és úgy látom, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk kibukni. Csak épp jobban titkoljuk ezt, mégpedig nyilván pont azért, mert a hiszti amolyan nőies dolog, azt meg nem szeretnénk, ha nyámnyila puhapöcsöknek tartanának minket.



A titkolózás egyik módja az, hogy a férfihiszti nehezen elcsíphető, mert nem nyilvános. Félreértés ne essék: tisztában vagyok vele, hogy az utca közepén hemperegve toporzékolni kizárólag a gyerekek (meglehetősen irigylésre méltó) kiváltsága, de a nőknek így is több a mozgástere, mint a férfiaknak, hiszen náluk azért egy-egy publikus kiakadás belefér. Nekünk viszont marad a zárt ajtók mögötti hiszti. Aki például engem kicsit felületesebben ismer, biztos meg volna lepődve rajta, ha tudná, hogy másfél nap alatt hányszor patáliáztam. Aki viszont volt már huzamosabb ideig összezárva velem, az valószínűleg nem csodálkozna a számadaton, sőt talán azt is meg tudná mondani, hogy min és hogyan hisztiztem. Szerintem a legtöbb férfire ez ugyanígy igaz.

Ez azonban önmagában még nem elég, úgyhogy a férfihiszti amellett, hogy csak kiváltságos és zártkörű publikumnak szól, álcázva is van – hiszen csak úgy simán sírva toporzékolni még a legközelebbi ismerősei előtt sem állhat neki az ember, ha férfi. Természetesen nem magamat, hanem másokat tanulmányozva láttam be, de ettől még sajnos rám is igaz: a férfiak nagyjelenete vagy jóval agresszívabb, kontrollálatlanabb dühkitörés formáját ölti, mint a női megfelelője, vagy épp ellenkezőleg, olyannyira dacosan nem hiszti, hogy az maga a hiszti. Ha a dolog természetét vizsgáljuk, nyilván utóbbi verzió az érdekesebb, vagyis az, amikor a férfi annyira tüntetően adja elő, hogy ő aztán nem gyenge, és igenis tartja magát, hogy ilyen erővel akár bőghetne is – mindazonáltal azt hiszem, mindkét verzió egyformán halálos fegyver. Sőt azt is be kell vallanom, hogy amikor csajok hisztiznek, legfeljebb kicsit ideges leszek, viszont amikor férfiismerősöm bukik ki, akkor bizony kifejezetten kényelmetlenül tudom érezni magam.



Kiszámíthatatlannak ennek ellenére azonban a férfihisztit sem nevezném, sőt tapasztalataim szerint nagyon is kötött az összes ilyen patália forgatókönyve, és lényegében csak tükörképe a női vagy akár a gyerekverzióknak, mert mindennek megvan benne a megfelelője: sírás helyett van felcsattanás, legörbülő száj helyett csapkodás, női hallgatás helyett férfihallgatás, és így tovább. Menetrendszerűek ugyanígy a reakciók is: az áldozat az esetek túlnyomó többségében nyilván az illető nője, aki egy ideig próbálja kitalálni, mi a baj, de önhibáján kívül eredménnyel nem jár, sőt (még jobban) magára haragítja a férfit, így aztán végül inkább visszavonul, és együtt duzzog vele. Illetve dehogy együtt, csak egyszerre.

Ezzel pedig el is jutottunk a lényeghez, én ugyanis azért kértem most szót a témában, mert nemrég nagyon megsajnáltam egy ilyen módon megbántott nőt, és azóta úgy érzem, hogy tartozom a részben általam is elkövetett bűnökért cserébe egy jótanáccsal. Bocsánatot is kérhetnék persze, de nem fogok, mert azzal senki nem megy semmire, szóval csak tanácsolok, méghozzá egy igen egyszerű dolgot: tessék bátran, sőt elvszerűen kiröhögni a hisztiző férfit. Nekem ezt egyszer még a hisztiző nők kapcsán javasolták, és bár elsőre elég drasztikusnak tűnt az ötlet, ma már nagyon is egyetértek vele, mert be kell látni: a hiszti nem több, mint a tehetetlen céltalanság undorító pörsenése, és mint ilyen, maga a röhej esszenciája. Eddig persze csak férfiaknak tanácsoltam ezt nőkkel kapcsolatban, de miután megtaláltam a gerendát a saját szememben is, muszáj megfordítanom a dolgot, hiszen akármennyiben is különbözik a nőitől, a férfihiszti is csak hiszti, és így nem is érdemel mást, mint egy jó nagy, egészséges, kaján kacajt. Ami egyébként néha meglepő módon még csillapítólag is hat a tomboló félre. De ha nem, az sem baj. Ezt én mondom, mint férfi a nőknek.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés