free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A boldog karácsonyhoz nem kell maximalizmus

Borsa         Címkék: karácsony, púder, tél 3 hozzászólás

A decemberi konfliktusok jórészt az ellentétes érdekek miatt jönnek létre. Hagyjuk a maximalizmust, nincs kell és kötelező.

Bár száz évvel ezelőtt sem a Hamupipőke-jelmez felöltése volt a leányálmok csimborasszója, napjaink háziasszonyainak derekát nemcsak a padlósuvick és a toalettfertőtlenítés görbíti. Decemberben egymás ajándékozásra váró neveit húzunk ki az aerobicórán, a lakógyűlésen, a hobbikertész-klubban; az évi rendes többszörösére duzzadó melót pedig megfejeli a céges karácsony, az ezzel berúgás–azzal talizás "még az idén", a kötelezően látogatandó kultúrprogram-dömping és hasonlók. Aki minden területen csak a száz százalékért ad pontot magának, készülhet a januári végkimerülésre.



Gondoljuk végig: valóban igaz az, hogy a lakás csak akkor tiszta, ha a hűtőszekrény mögötti sávot is felöntöttük padlófénnyel? Hogy az éves nagytakarítások egyikét éppen karácsony előttre kell ütemeznünk csak azért, mert a nagyanyánktól – aki még mentes volt a fenti programok többségétől – is ezt láttuk? Bevonható-e a pasink/élettársunk/férjünk a munkába, és ha igen, "nőietlenebb nők" vagyunk-e a támogatás igénylésétől? Nem volna jobb korizással vagy a városban csatangolással töltenünk azt a téli szünetnyi kis időt a gyerekekkel, és januárra tolni az alaposabb puceválást, ahelyett, hogy hátrabogozott hajjal, a szekrény alját csutakolva hellózunk oda a moziba igyekvő családunknak? És ha már házimunka: tudunk-e a "rivális" nőrokonokhoz más módon is kapcsolódni, mint hogy nevezésképpen kivágunk még öt tálca egzotikus sütit a többi harminc mellé a vacsoraasztalra? (Nyilván senki sem bír ennyit magába olvasztani, mi viszont ötven ruppóért abszolváltunk egy gyorstalpaló cukrásztanfolyamot, és egy hete nem láttunk nap- és holdvilágot…)

Csak ezt a három napot éljem túl!

Krisztusi kívánság, és hogy valóra váljon, elengedhetetlen az ünneppel kapcsolatos vélekedéseink megbarátkoztatása a konkrét élethelyzetünkkel. Mindannyiunk fejében ott zsörtölődik néhány, a gyerekkorból hozott "muszáj" (ezt a kortárs lélektan a "kell-ek zsarnokságának" nevezni). A szentestét a családoddal KELL töltened, ahová a szüleid várják a pasidat is – akit viszont szintén olyan família ölel körül, akik megkövetelik, hogy a 24-ét csak ott, és sehol másutt. Vagy: az ünnepeket a vérrokonok körében KELL töltened, a barátok ráérnek szilveszterig. No még egyet: ha egyedül ünnepelsz, az a legegyértelműbb jele annak, hogy kitaszított és magányos vagy. Senki sem szeret. Épp emiatt be KELL szerezned pár embert – még ha tavaly ilyenkor láttad is őket utoljára –, csak hogy egy nyamvadt DVD-t se tudj a saját örömödre végignézni.



Első lépésként kérdezzük meg magunktól: "Mi az a legfontosabb cél, amit idén karácsonykor el akarok érni?". Remélem, megegyezhetünk abban, hogy boldogan, békességben, elégedetten szeretnénk átélni ezt a pár napot. Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, muszáj kicsit lazítani a KELL-ekből épített bástyáinkon. Vajon attól leszek boldogabb, ha kierőszakoltam, hogy az én szüleimnél dőzsöljünk az idén is, miközben a férjem tűkön ül, mert 26-án neki kell közvetítenie az egyre arrogánsabbá váló anyja és a szerelme között? Képes vagyok-e újraírni az elveimet, és segíteni az ugyancsak rigid hozzátartozóimat is abban, hogy a meghittség megvalósítása érdekében kompromisszumokat kössünk (amik akár több évet is összefoghatnak – például egyik évben itt csillagszórózunk, a következőben meg a másik mamát sorozzuk meg hógolyóval, sőt, össze is hozhatjuk a családokat egy közös happeningre)?

Érdemes végiggondolni, hogy mondhatjuk-e a családnak, hogy az idén kipróbálnánk valami egészen szokatlant (lásd például a baráti társaságoknak szerveződő karácsonyi meglógások új keletű divatját, vagy a direkt ekkorra időzített trópusi utazásokat)? Ha igen, hogyan érdemes tálalni a "lelépésünket" úgy, hogy ne okozzunk a következő karácsonyig vérző sebeket? Az egyedül-halászlevezés felől nézve viszont: ha tudjuk, hogy a legjobb barátaink éppen kötelesség-zabálnak a vidéki nagycsaládban, akkor vajon igaz-e, hogy a világ árvái vagyunk csak azért, mert a 24-ét a legtöbben az előírásoknak megfelelően tartják, és nem a szívük után döntenek – vagyis hogy nem velünk cuppognak a kocsonyán? Számít-e, hogy most éppen elmarad a szerelmes ölelés, miután kihúztuk a futófényt, ha az elmúlt évtized legjobb szilveszteri bulija szerveződik, ahol bármi megtörténhet majd (és a többiekkel ellentétben mi legalább képesek leszünk a hátbőrünk lenyúzása nélkül behúzni a cipzárt a két hónapja beszerzett kisestélyin)?

A decemberi konfliktusok, akárcsak az év bármely napján, most is jórészt az ellentétes érdekek és különböző helyzetértelmezések miatt jönnek létre – noha a "szeretet" mint központi téma, mint megemelt tét miatt jóval nagyobb lángon parázslik minden vita. Ha azonban képesek vagyunk a közös célokat szem előtt tartva megvizsgálni az elfogultságainkat, az olyan "kőbe vésett" törvényeinket, amelyek lehetnének akár másképp is, és némi önkritika kiosztása után változtatunk a viselkedésünkön – például végre vacsizunk egyet az élettársunk reformkonyhát hírből sem ismerő nagyanyjával, vagy négy üveg bor és kétnapnyi zokogás helyett élvezzük a nyugalmat, és bátran nézünk a jövő évi lehetőségek elébe –, akkor talán olyan boldog lehetne a karácsony, ahogy azt mindannyian szeretnénk. És ahogy azt ezennel jómagam is kívánom minden lelkes Borsaolvasónak!


LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés