Marlon Brando édesanyja is színész volt, aki Henry Fondának is adott magánórákat. Apja ellenezte színészi pályára lépését, de a renitens Brando kirúgatta magát a katonai akadémiáról, és New York-ba költözött, ahol a híres Actors Studio, Stella Adler és Elia Kazan tanítványa lett. 1947-ben a Broadway-n Tennessee Williams: A vágy villamosa című színdarabjában Stanley Kowalski szerepét játszotta. A kritikusok lelkesen üdvözölték azt a színészt, aki végre "az indulatait és tökösségét is magával viszi" a színpadra.

Első filmszerepében, az 1950-es Férfisorsban egy második világháborús veteránt alakított, aki deréktól lefelé megbénulva érkezik vissza a háborúból. Brando, hogy tanulmányozza a betegek életét, jelentős időt töltött egy fizikoterápiás intézetben. A vágy villamosa után a A rakparton című film következett Elia Kazan rendezésében, amelyért megkapta első Oscar-díját. Szintén ebben az évben készült A vad című motoros road movie, ami egy generáció mondanivalóját fogalmazta meg: "Mi ellen lázadsz, Johnny?" "Mi ellen lehet?".

Marlon Brando 47 éves volt, amikor Don Vito Corleonét formálta meg A Keresztapa című filmben. Akkoriban mindenki Brando nagy visszatéréséről beszélt, 1972-ben, a Keresztapában Don Corleone megformálása jelentette a középkorú művész színészi újjászületését. Késő negyvenes éveiben két megigéző alakításával azonban visszaszerezte méltó hírnevét. A Keresztapáért megkapta második Oscar-díját, és szimbolikussá vált az a generációs találkozás is, ahol Brando Al Pacino-val játszott együtt. Az Utolsó tangó Párizsban című film következett Bernardo Bertolucci rendezésében, amelyért Brando megkapta a 7. Oscar-jelölését. A filmben egy, a felesége öngyilkosságát egy titkos szerelmi kapcsolatban feldolgozó férfit alakít, ez Borsaszerkesztő kedvenc forgatókönyve és férfiszerepe.

Marlon Brando pánszexuális volt. Akit megkívánt, azzal létesített szenvedélyes viszonyt, nem voltak nemek, nemi identitások, csak a szex és a szerelem: Magánéletében teljes zűrzavar uralkodott. Első feleségétől egy év után elvált. 1960-ban egy mexikói színésznő lett a második felesége, de tőle is elvált, amikor beleszeretett egy tahiti nőbe – ő lett a harmadik felesége.

Marlon Brando szexualitása mindig is vita tárgyát képezte. Egy nemrégiben megjelent életrajz szerint Brando számos férfikollégájával folytatott szerelmi viszonyt, többek között James Deannel, Cary Granttel, Montgomery Clifttel. "Mint a férfiak egy jelentős részének, nekem is voltak homoszexuális tapasztalataim, és ezt nem szégyellem" - mondta.  Egy fotón, amely állítólag az elhunyt Marlon Brando magángyűjteményéből került elő - 1952-ből - a fiatal színész látható, amint egy másik férfit elégít ki orálisan. 2004-ben, amikor Brando 80 évesen elhunyt, Miko nevű fia azt állította, hogy apja kérésére hamvasztása után összekeverték, majd együtt szórták szét hamvait Wally Cox - színész, humorisa - hamvaival, akihez szoros barátság fűzte a színész óriást. "Ez így tűnt helyénvalónak" – mondta szűkszavúan a lapnak a Brando fiú, egy családi ismerős pedig annyival egészítette ki a történetet: "Wally volt Marlon élete nagy szerelme." Marlon Brando állítólag Marilyn Monroe-ba is szerelmes volt.