free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Miért nézzük a Mónika show-t?

Szirmai Hedvig         Címkék: mónikashow, műsor, oprahwinfrey, talkshow, tévé 7 hozzászólás

Vajon mitől szippantja be a fürkésző tekinteteket egy délutáni, hétköznapi családi konfliktusokra alapozó show-műsor? A Borsa megpróbált utánajárni a rejtélynek.

Biztosan sokan látták a Good Night and Good Luck című filmet, amelyet George Clooney rendezett, sőt, az egyik főszerepet is eljátszotta benne. Nos, bármily meseszerű is a történet, az amerikai televíziózás kezdeteiről szóló alkotás középpontjában nem képzelt személy, hanem egy húsvér ember, egy bizonyos Ed Murrow nevű tévés személyiség áll. Az ő beszélgetős műsorai teremtették meg a televíziózás valaha volt legnépszerűbb műfaját, a talk show-t. Ha belegondolunk, nem kis dilemmát okozhat az egyszeri televíziónézőnek, hogyan is sikerült a klasszikus, belassult beszélgetésektől eljutni a Mónika-show-ig, amely valami egészen más típusú "élménnyel" ajándékozza meg a nézőket, mint, amit az ötvenes években egy beszélgetős műsor kínált. A megfejtéshez abból kell kiindulni, hogy egy adott talk show esetében a hangsúly a beszélgetésen vagy a show-műsoron van-e. Az első változatnál behívnak a stúdióba egy ismert személyiséget (politikust, sportolót, művészt), akinek a műsorvezető igyekszik feltárni azt az arcát, amit a nézők nem igazán ismernek. Ezekben a beszélgetésekben a hangsúly a vendégen van - az ő személye határozza meg a műsor lefolyását, a kérdéseket és magát a dramaturgiát is. A műsorvezető személye persze fontos, de leginkább annyiban, hogy egy tekintélyes tévés személyiséghez a visszahúzódó, bonyolult figurák is hajlandóak elmenni.

http://abremasanchoelcamino.obolog.com

Az ősidőkben a magyar televíziózás nagy öregje, Vitray Tamás is a klasszikus az iskolát követte az 1985-ben elindított Tóksó című műsorral, amit aztán a buta magyar kultúrpolitika később Teleferére változtatott. A műfajt később Vámos Miklós élesztette fel 1995-ben a Lehetetlen című műsorral, amely rendkívül népszerű volt és nyolcvan adást ért meg. Az ilyen típusú műsorokban minden olyan tényezőt kizárnak, ami elterelné a figyelmet a vendégről. A díszlet teljesen minimalista, és sokszor nem is stúdióban, hanem egy színházban készül a felvétel. Ha jobban belegondolunk, valójában a Hajdú Péter féle Frizbi is egy klasszikus beszélgetős műsor lenne, csak beszuszakolták egy stúdióba és bulvárelemekkel tömték ki, de a lényeg alapvetően a vendégek személyére és mondandójára van kihegyezve.

www.abovo.hu

Andy Warhol amerikai képzőművész mondta a hatvanas években, hogy egyszer bárki híres lehet tizenöt percig - elég, ha csinál vagy mond egy hülyeséget, és meg is van a tizenöt perc hírnév. Egy amerikai rádiós, bizonyos Phil Donahue a hatvanas években olyan rádióműsort vezetett, ahova a hallgatók betelefonálhattak és saját személyes problémáikkal bombázhatták a műsorvezetőt. A dolog rendkívül népszerű lett, és Donahue 1967-ben Ohio-ban elindította az első olyan talk show-t, amelyben hétköznapi emberek hétköznapi problémáira kerestek megoldást. Ez tekinthető a mai kibeszélő show-k elődjének. Ezekben a műsorokban nincsenek sztárok, a vendégek nem szmokingban, hanem hétköznapi ruhában jelennek meg és jellemzően nem nevezhetők anyanyelvük bravúros használóinak sem. A felvázolt problémák olyan hétköznapi konfliktusok, amelyekkel mindannyian küzdünk szinte nap mint nap, csak nyilvánosan nem szoktunk beszélni róluk. A szereplők, akik - mivel nem színészek - sok esetben nem tudnak uralkodni érzelmeiken, dühösek vagy ijedtek, nevetősek vagy sírósak lesznek. Az egész műsor olyan, mintha kiragadnánk egy családi életképet néhány központi figurával a nappaliból és betolnánk egy stúdióba. Ennek ellenére (és éppen ezért) a dolog olyannyira működött, hogy tíz év elteltével Donahue műsorát több mint százhatvan tévécsatorna vette át, és a siker feltartóztathatatlannak tűnt.

http://assets.lightstalkers.org

Aztán 1986-ban megjelent a színen Oprah Winfrey és fenekestül felforgatott mindent. Oprah műsorának az volt a titka, hogy olyan magánéleti problémákat vett górcső alá, amelyeket az emberek még saját családtagjaik vagy barátaik előtt is igyekeznek eltitkolni. Orvosi problémák, homoszexualitás, szexuális félrelépések, pornográfia, kábítószer-függőség és hasonló nyalánkságok váltak szinte mindennapossá a műsorban, amely minden nézettségi rekordot megdöntött. Az azóta világszerte elkészült hasonló tematikájú műsorok kivétel nélkül Oprah Winfrey-t koppintják. És igen, ezekre az alapokra építkezett a Mónika, a Balázs vagy a Joshi Bharat című kibeszélő-show is. A közízlés persze változik, ezt követve folyamatosan módosulnak a talk show-k is. A műsorkészítők olykor évtizedekig ugyanazt a műsort alakítgatják az éppen aktuális igények kielégítésére, olykor viszont egyszerűen egy másik, nagyon hasonló talk show-t indítanak a cél érdekében. Aztán, ha az egyiket jobban fogadja a közönség - és persze a piac - akkor a másik elvérzik. Talán ennek, talán más folyamatnak esett a közelmúltban áldozatául a Mónika show, amelynek utolsó adását március végén vette fel az RTL Klub. A széles közönséget megcélzó műsorból 2001 és 2010 között több mint ötezret rögzített a kereskedelmi csatorna, a nézettség sok, más csatornán indított ellenműsort legyőzött, de ez sem volt elég az örök győzelemhez.

http://blogs.northjersey.com

De térjünk vissza a kezdetekre! A recept egyszerű. Végy egy műsorvezetőt és nevezd el róla a show-t! Hívjál be néhány embert közönségnek a stúdióba, és állíts eléjük egy tragikus sorsú szereplőt, akinek problémáit megvitathatjátok! Tedd be az egészet a félhatos műsorsávba, mert a legtöbb nő akkor néz tévét! Vedd fel úgy a műsort, hogy az élő adás látszatát keltse! Ennyi. Zseniálisan egyszerű. Ha mindezt sikerül összegyűjteni, akkor a siker garantált. Az emberek hajlamosak szerencsétlen embertársaik iránt szimpátiával bírni, ezért olyan sorsú embereket kell bevinni a stúdióba, akiknek a problémái jóval súlyosabbak az átlagos néző gondjainál. Az összes bulvárfogás felhasználásával nem lesz nehéz elérni, hogy egy szomorú sorsú, boldogtalan ember családi drámája leültesse a nézőket (főleg a hölgyeket) a televízió elé, és ott is tartsa őket a műsor végéig.

rtlklub.sajtoklub.tv/Bársony Bence

Azt azért be kell látni, hogy elég olcsó pszichológiai trükkről van szó, de a dolog kétségkívül működik. Olyan az egész, mintha egy dokumentumfilmet forgatnának az orrunk előtt, és mivel a szereplők jellemzően nem atomtudósok, nem nehéz az élő adás látszatát kelteni. Ráadásul a műsor úgy van felépítve, hogy a végén valamilyen módon feloldják a konfliktust. Mintha a probléma megoldását keresnék, ami persze csak egy kreáció, de rendkívül hatásos, hiszen a nézők is harmóniára törekszenek. Az persze jó kérdés, hogy évtizedes problémákat miért pont egy tévéstúdióban lehetne a legjobban megoldani tíz perc alatt, de ha ügyesen van összerakva a műsor, akkor ez senkinek eszébe sem jut. Sőt, még a pedagógiai vonal is megjelenik - Oprah is azt ismételgeti folyton, hogy "Mit tanultál ebből az esetből? Mennyire változtatta meg az életed ez az esemény?" Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy semennyire, a nézők mégis elégedetten veszik tudomásul, hogy ma is sikerült megoldani egy családi konfliktust, ráadásul a műsor végére már mindenki tudja, hogyan tud a saját életében egy hasonló problémát elhárítani. Persze ez koránt sincs így, de az illúzió megmarad, és a tévé is ugyebár csak illúzió, semmi más.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés