free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Otthonteremtés idegenben

Borsa         Címkék: lakás, összeköltözés, otthon, párkapcsolat, púder 0 hozzászólás

Holtomiglan ide, punkos eleganciával megvetett vagyonnyilatkozat oda, otthon érezhetjük-e magunkat ismeretlen tárgyakkal, vagy egy szokatlan, idegen ízlésvilággal körülvéve?

Amikorra eluntuk, hogy bérlet helyett a tegnapi bugyit húzzuk elő a retikülből, hogy párosával vásároljuk a szemspirált, és két helyre adunk rezsipénzt, lassan testet ölthet a szerelmünkkel való összeköltözés gondolata. A közös fészek alapjainak lerakása előtt azonban nem egyszer éveket töltünk olyan lakásokban, amelyet a társunk örökölt a dédnagyanyjától, neki ajándékoztak diplomaosztóra a szülei, vagy amit maga ügyeskedett össze a tőzsdén.



"Nyáron már majdnem szakítottunk – sóhajt egy 28 éves nő. – A vőlegényem anyja pusztán amiatt, mert övé a lakás, úgy érzi, hogy egymagának kell berendeznie is. Az indonéz nádbútort még elnéztem, ahogy a mahagóni szekrénysort is. Tudom, hogy más összetenné a két kezét, de mit csináljak? Nem vagyok hajlandó baldachinos ágyban aludni, ráadásul pontosan értem az üzenetét annak, hogy még a nászi ágyat is ő választja ki a fiacskájának!" Az otthonteremtés ez esetben nem egyszerűen az idegenség miatt nehéz: ha mi költözünk oda valakihez – valaki más tulajdonába! –, óhatatlanul is kidomborodnak az egyenlőtlenségek. Az enyém-tiéd, vagy a "Ki érkezett egy szál alsóban a kapcsolatba?". A berendezkedés épp emiatt válhat a láthatatlan hatalomgyakorlás eszközévé is egyben. Akinek joga van kiválasztani a sámlikat vagy a könyvtámaszt, az burkoltan jogot formálhat arra is, hogy előírja, milyen az elfogadható, élhető élet számunkra.

"Nálunk kicsit más volt a helyzet – meséli az iménti lány csoporttársnője. – A barátom a fél életét a pecója csinosításával töltötte. Amikor odavittem a cuccaimat, megkért, hogy itt soha ne takarítsak, mert ő tudja, mit hogyan kell. Bár mindent megbeszélt velem, és időnként az én ötleteimet is elfogadta, sohasem éreztem azt, hogy átrendezhetem mondjuk a cédéket, ha ahhoz van kedvem. Mert ott koncepció volt – amihez én nem adtam túl sokat hozzá". A problémát a későbbiekben az okozhatja, hogy az "otthonról rendelkező" fél túlságosan nagy befolyásra tesz szert a másik felett. Nem egyszerűen azt határozza meg, hogy hová pakolhatja az "idegen" a manikűrkészletét, de azt is, hogy mikor hallgathat zenét, vagy hol végezheti el a pilates-gyakorlatokat. Hiszen közel s távol minden az övé – amit tiszteletben kell tartani. "Kezdtem megőrülni attól, hogy folyamatosan éreztette velem, hogy én vagyok a csóró, a "hajléktalan" – folytatja az iménti lány. – Nem tett jót a kapcsolatnak sem. Előfordult, hogy egy bulin lefeküdtem az egyik barátjával, csak hogy végre tisztában legyek azzal, hogy maradt még bennem némi erő".

Bár néhányan épp a fent idézett egyensúly-eltolódások miatt döntenek úgy, hogy a meglévő lakást bérbe adják, és inkább kivesznek egy másikat, ahol közösen rendezkedhetnek be, azért láthatunk "jó megoldásokat" is: "Két éve pakoltam át a vőlegényemhez – mondja egy 32 éves nő. – A barátnőm szerencsésebb volt nálam: olyan pasit fogott ki, akinek semmilyen érzéke nem volt a lakberendezéshez, ezért örült, hogy végre asszonykezet láthat a lakás. A párom otthona ezzel szemben elég jellegzetes, markáns volt. Beléptél, és mindenhol az aranyifjúi életstílus nyomait láttad. Letisztult, hűvös, meglehetősen érzéketlen. Úgy beszéltük meg, hogy abban az esetben költözöm oda, ha megváltoztatjuk a lakás jellegét. Elvégre egy pár vagyunk, és jó, ha az otthonunk inkább az összetartozásunkat fejezi ki, nem pedig azt, hogy a heti hajtás végeztével jöhetnek a kiscsajok egy körre".



"A tárgyak, akárcsak az öltözködés vagy a hajviselet, egy csomó mindent elárulnak rólunk – állítja Rózsa Sándor, kultúrantropológus. – Az értékeink megjelenhetnek abban, hogy csak természetes anyagokat használunk, hogy ragaszkodunk a keresztanyánk ódon gardróbszekrényéhez, hogy imádjuk a népi kultúrát, és Peruból hozatunk faliszőttest. A párkapcsolatban megfigyelhető szerepek is szépen tükröződnek a lakásbelsőkben. Kinek mekkora tér jut; ki fér hozzá könnyebben a számára nélkülözhetetlen eszközökhöz, például kinek az asztalán van a számítógép? A felek egyenlőképpen birtokolják-e a szabadidő felhasználására alkalmas tereket, mondjuk a kényelmes kanapét a nappaliban, vagy megfigyelhetjük-e azt, hogy a nő leginkább a munka tereiben mozog otthonosan (a konyhában – viszont az ebédlő kialakításáról már a férj rendelkezik)?" Mivel a lakás tereinek "felosztása", illetve a bútorok és egyéb tárgyak szimbolikája hűen tükrözi a párkapcsolatban megjelenő viszonyokat, az egyenlőtlenségeket és problémákat akár, nem árt résen lenni, amikor hozzáfogunk a bőröndjeink kicsomagolásához. Nyelés vagy alárendelődő hálálkodás helyett – ha szeretnénk megőrizni a kapcsolat nyújtotta biztonságot, de önmagunkat is! – célszerűbb önérvényesítő módon kiállni az elképzeléseink mellett olykor-olykor. Persze csak ha azok az élhető, közös jövővel kapcsolatosak:

"Nem voltak jó tapasztalataim korábban, ezért ódzkodtam az összeköltözéstől – meséli egy 35 éves nő. – Mielőtt feladtam volna a saját albérletemet, szóltam a páromnak, hogy fizetem a költségek felét, és igyekszem tiszteletben tartani azt is, hogy ő már tíz éve itt él, de próbálja beleélni magát az én helyzetembe. Miután elveszítettem a saját kis kuckómat, ugyanúgy otthon kell majd éreznem magam a lakásban, ahogy neki,. Nem volt egyszerű. A rongyszőnyegei helyett például leterítettem a drágább darabjaimat, de ettől kezdve nem örültem, ha szétdobálta a csipszet meccsnézés közben. Ő viszont nagy becsben tartotta a könyveit, és nehezen vettem rá, hogy ne árválkodjanak már külön polcon az enyémek, hanem tegyük közös rendbe őket. Mindketten engedtünk, és ma már nagyon ritkán jut eszembe, hogy ez a lakás igazából nem is az enyém. Azt sem bánom, hogy jó pár balhén kellett átesnünk idáig. Mialatt megkötöttük a magunk kis kompromisszumait, két makacs, rigolyás fazonból egy párrá lettünk – és ez ugyanolyan klassz, mint hogy otthon érezzük magunkat az immár közös holmijaink között.    



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés