free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A szex hiánya a párkapcsolatban

pszichologus@borsa.hu         Címkék: párkapcsolat, probléma, pszichológus, szakértő, szex 295 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet a gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Kedves Titanilla!

Nem tudom, mennyire aktuális még a dolog, mindenesetre most láttam egy hozzád írt levelet az oldalon, ezért gondoltam, hogy én is írok. A párommal hat éve vagyunk együtt, ebből öt éve együtt is lakunk a szüleinél. 24 évesek vagyunk. Neki volt már kapcsolata mással, nekem viszont ő az első. A problémám az volna, hogy az elmúlt egy évben egyáltalán nem volt szexuális életünk. Nem új keletű a probléma, de ennyire még soha nem volt "durva" a dolog.

Az első két évben minden rendben volt: normálisnak látszott a nemi életünk. Aztán két év után a párom kezdte nem igényelni a szexet. "Modern" lánynak tartom magam, tehát nem várom, hogy mindig ő kezdeményezzen, de azért rosszul esett, és többszöri próbálkozás után egy alkalommal meg is kérdeztem, mi az oka. Nagy nehezen kibökte, hogy nem tud nőként tekinteni rám. Próbáltam vele megbeszélni, hogy vajon mi lehet az, amitől nőnek lát valakit - de erre nem tudott válaszolni. "Ezt a lányok tudják és kész." Akkor pár hónap huzavona után szakított velem, talált egy másik lányt, de két hónap után mégis ismét együtt voltunk. A probléma időlegesen megszűnt - amikor nem voltunk együtt, volt szex, majd miután összekerültünk megint, kis idő múlva elmaradozott, havi egy, maximum kettőre, később már annyira sem.

Kezdetben önbizalomhiányom volt, hogy nem vagyok elég szép stb. De aztán túltettem magam rajta. Ha próbálom vele megbeszélni a dolgot, azt mondja, egyszerűen nem igényli. Felvetettem, hogy járjunk el szexuálpszichológushoz, hogy lehet hogy a stressz (egyetem) miatt van. Próbáltam ezer módon változtatni magamon, bevetettem minden női praktikát, amit még a sajnálatos büszkeségem elbír: csini fehérneműk, edzés mindennap, hasonlók. Végül azt mondta, nem velem van a baj, hanem vele: hogy nem elégedett magával. Amiben tudom, támogatom, de nem tudom, mit tehetnék még. Az utóbbi időben megint visszatértünk az én hibámhoz, hogy "nem olyan a kisugárzásom". Bizonyára tényleg nem olyan, hiszen tudom, hogy a párom nem tart NŐ-nek... Nem tudom mi lenne a megoldás. Azt mondja, szeret, és hogy velem képzeli el az életét, gyerekeket akar, meg esküvőt tervez a diploma után. Én úgy érzem, nem mehetek ebbe bele. Így semmiképpen nem. Nem akarok 35 évesen arra riadni egy napon, hogy egy nyugdíjas-típusú házasságban élek, és eltelt az életem. A kérdésem az volna, hogy mit javasolsz? Milyen szakemberhez lenne érdemes elmennünk? Kifogytam a megoldásokból, közelítek a kétségbeeséshez... Előre is köszönöm, ha tudsz javasolni valamit!

Orsi

Ui.: Nem tudom, hogy korszakos jelenség-e, vagy bevonzom a hasonló embereket, de az ismeretségi körömben tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Legalább öt nőismerősömtől hallom ugyanezt pepitában. Nem fordítva kellene ennek lennie, hogy a nők panaszkodnak, hogy a párjuk "örökké" szexelni akar? Ennyire megborult volna a társadalmi rend, vagy csak ez az, amiről a nagyik és anyukák idáig nem beszéltek, de ebben a szabadszájú korszakban mindenre fény derül?


Kedves Orsi,

sajnos magam sem igazán értem az élettársad viselkedését, pontosabban: úgy látom, hogy a problémájával kapcsolatos felelősséget megpróbálja teljes mértékben Rád hárítani. Mit jelent az, hogy nem tud nőként tekinteni Rád? (Nem, a lányok nem tudják ezt "alapból"...) Mi a NŐ ellentétpárja ebben a mondatban? Nem tudok független, csábító nőként tekinteni Rád, mert olyan, mintha a húgom volnál? Nem tartalak nőiesnek, mert férfiasan kemény és határozott vagy? Számomra nem vagy kívánatos nő, inkább a jó haver és a háziasszony hibridje, mert mindig kéznél vagy, és megszoktalak? A próbálkozásaid alapján úgy látom, hogy az utolsó értelmezés mellett tetted le a voksod, és igyekszel apró trükkökkel, csábításokkal, szerepjátékokkal feldobni a szexet. Ami igazán kiváló és működőképes ötlet volna - ha ebben hasonlóan lelkes partnerre találnál.

Talán valóban "korszakos jelenséggel" állunk szemben. A kisbolti kenyerespulttól kezdve az óriásplakátokon át az internetoldalak nagyobb hányadáig mindent eláraszt a szexualitás. Amivel önmagában nem volna túl nagy probléma - kevésbé a könnyű elérhetőséget, mint inkább a tartalmat kifogásolnám. A pornó világában a vágy nem problematikus: mindenki minden helyzetben készen áll a szexre, találkozzon akár elvált anyuka a fia haverjaival a liftben, vagy piknikező idegenek nemtől függetlenül a hegyoldalban. A "felnőtt filmek" filozófiája szerint a szex nem az egymás iránti szerelem, vagy egymás mélyebb megismerése miatt izgalmas. A kapcsolatot felülírja az aktus puszta lehetősége, bárkivel. Olyan világban szocializálódunk tehát, amely elhiteti velünk, hogy az izgalom adott: semmit sem kell tennünk azért, hogy készen álljunk a szexre. Az jön. Meg a lányok tudják, persze.

A hosszú távú párkapcsolatok forgatókönyvét azonban nem Kovi jegyzi. A puszta szemvillanás - pláne, amikor az ember két hete magol a vizsgáira, és ilyenkor osztják be éjszakai műszakba is - sajnos nem elég ahhoz, hogy mindkét félben felizzon a lecsillapíthatatlan szenvedély. A társad talán úgy gondolja, hogy "ha a vágy nem támad fel magától, kár erőlködni, hiszen úgy már nem természetes" - aminek azonban épp az ellenkezője igaz egy ötéves együttélés idején. Az is eszembe jutott még - ha már a korjelenségről gondolkozunk -, hogy a külvilág egészséges szexuális élet helyett inkább annak látszatát várja el tőlünk. A "nőies nő" imidzsének fenntartása akkora erőbedobást követel meg - edzések, tökéletes ápoltság, öltözködés stb. -, ami mellett sokszor épp az a labda nincs lecsapva, aminek a nevében az egész hűhó zajlik (vagyis a dögös nő este kilenckor fáradtan az oldalára fordul ölelés helyett). A "férfias férfi" hasonlóképpen: a "sikeresség" mint legfőbb maszkulin jelölő utáni hajsza talán a barátodnál is túlságosan kimerítő lehet ahhoz, hogy a látszat fenntartása mellett a lényegre is maradjon energiája (értsd: szerelem, boldog párkapcsolat és a "holtomiglan" lehetősége).

A párterápia vagy szexuálterápia jó ötletnek tűnik (hiszen a szexuálterapeuták is a párkapcsolatot kapargatják meg, ha ott észlelik a problémát). A leveled alapján úgy gondolom, nem lesz könnyű dolgod a barátod meggyőzésekor (hiszen kényelmesebb azt mondani, hogy Te nem vagy nő, mint elgondolkozni azon, hogy vajon miért nem működik a férfiszerep benne: hogy hogyan kapcsolódik a vágy apadása a vágyról alkotott irreális elképzeléseihez, az önértékeléséhez vagy a stresszhez). Ha teljes mértékben elutasító volna, és az egyszerűbb utat, a hárításokat és a felelősség áttolását választja majd, érdemes elgondolkoznod azon, hogy Neked mit nyújt ez a szerelem, és nem érdemelnél-e meg egy olyan társat, aki nem egyszerűen értékeli az erőfeszítéseidet, de esetleg maga is hajlandó küzdeni azért, hogy rendben menjenek a dolgok. A magam részéről inkább a sikeres beszélgetésekhez és a terápiához kívánnék sok sikert!

Üdvözlettel: Fiáth Tita



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés