free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Szexuális életünkre is hatással van a depresszió

pszichologus@borsa.hu         Címkék: depresszió, kapcsolat, pszichológus, szakértő, szex 5 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet a gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Kedves Pszichológusnő!

Olvastam Eszter problémáját - én is hasonló cipőben járok, hozzátéve, hogy már nem vagyok fiatal, 59 éves. A második férjemmel élek, akivel a kapcsolatunk elején nagyon szerelmesek voltunk egymásba. Ő is, én is elváltak voltunk akkor. Kiderült, hogy ő depressziós volt, és ez nem múlt el nyomtalanul a kapcsolatunk elején sem. Ennek ellenére mindent megtettem: sok mindennel próbálkoztam hogy kilábaljon a betegségéből, amihez még klausztrofóbia is társult. Orvostól-orvosig jártunk, különböző "bogyókat" szedett, de mindig csak a mellékhatások jöttek elő, semmit sem javult az állapota. Semmihez sincs kedve, a közös programok igen ritkák.

Igazából nem érdekli semmi, nem folyik bele a családi életbe sem (megjegyzem, a saját lányával is megszakította a kapcsolatot). Ami az én problémám: bizonyára nevetségesnek tűnik, hogy ennyi idős koromban még igencsak igényelném a szexet, ő viszont hallani sem akar róla, mondván, hogy már túl öreg ehhez. Bizonyára problémái vannak a merevedéssel, és ezért hárít. Egyszer rávettem, hogy menjen el orvoshoz, aki felírt valamilyen tesztoszteron tartalmú gyógyszert, de ennek sem volt semmi eredménye.

Most ott tartok, hogy ismerkedni próbálok idegen férfiakkal, amit eddig nem feltételeztem volna magamról, de véleményem szerint rövid az élet, és nem hiszem, hogy a hátralévő pár évemet így kellene leélnem - viszont lelkiismeret-furdalásom van amiatt, hogy esetleg megcsalom. Megbántani nem szeretném, egy titkos kapcsolat viszont talán jól jönne, de meddig lehet azt titkolni? Mi a véleménye erről? Egyetért velem, vagy van valami jobb tanácsa?

Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Éva


Kedves Éva,

magaslabda a kérdés, rágom is a körmöm egy jó ideje. Remélem, nem fog úgy tűnni, hogy megkerülöm a válaszadást, de első lépésként nem a szeretőtartás helyességéről morfondíroznék.

Együtt élni egy kezeletlen depressziós beteggel valószínűleg a leginkább embert próbáló feladatok egyike. Ahogy írja is: a második férjének semmihez sincs kedve, a közös programok ritkák, a családi összejövetelek és az emberi kapcsolatok sem nyújtanak semmi örömet. Az Ön problémája számomra úgy fordítható le, hogy meddig kell a "pszichiáter/pszichológus" szerepkörben szorgoskodnia egy feleségnek akkor, amikor a betegség őt magát is fenyegeti? (Hiszen ha a depressziót a csüggedtséggel, elkeseredettséggel, reményvesztettséggel és elerőtlenedéssel azonosítjuk, a tény, hogy a férje állapota nem javul, Önt is egyre inkább elszomoríthatja. Egy idő után talán nem is bízik többé abban, hogy az erőfeszítései sikerhez vezetnek, és a férjével közösen valósíthatják meg a testi-lelki jóllét állapotát a jövőben.)

Az "életkedv" elapadásának és a depressziónak egyik vezető tünete a szexualitás iránti érdeklődés elveszítése. (A férje nyilván azért nem reagál a potencianövelőkre, mert a hiba "nem a készülékében" rejtőzik, hanem az örömképesség elveszítésében.) Nem gondolnám, hogy az Ön korában nevetséges lenne a szex iránti érdeklődés, sőt! Talán minél erősebben érzi, hogy a férje állapotának stagnálása Önre is hatással van, annál intenzívebben kezd el foglalkozni a szexualitással mint az életerő, energia és a férfiakra való nyitottság kifejezőjével. Mindezzel párhuzamosan azonban úgy látom, hogy nem egyszerűen az erotika az, ami nincs jelen a mindennapjaiban. Mintha a partnerség, a megértés, a kapcsolódás vagy az intimitás éppúgy hiányoznának, mint a testiség. A szeretőtartás egyik legkomolyabb rizikóját itt lehetne elcsípni: úgy gondolja, hogy lehetséges lesz olyan viszonyt kialakítania, amely pusztán a szexről fog szólni. A levele alapján viszont úgy érzem, hogy jó eséllyel találhat olyan kapcsolatokat, amelyek a szexen kívül számos egyéb szükségletét is kielégíthetik majd (beszélgetés, közös programok, a családi kapcsolatok ápolása, kötődés, szerelembe esés és így tovább). Ami miatt szintén nem kezdek el köveket dobálni Önre - egyszerűen csak jelzem, hogy érdemes tisztába tennie magában azt, hogy mire van igénye valójában, hogy mi az, ami nagy valószínűséggel megtörténhet, és az esetleges következmények közül mit lesz képes felvállalni a jövőben.

A titkos kapcsolat erkölcsi oldalának megítélése nyilvánvalóan nem pszichológusi feladat. Inkább azon tűnődhetne még, hogy hogyan látja a házassága esélyeit a továbbiakban (például hajlandó volna-e a férje pszichológushoz fordulni a javulása érdekében - hogy ne csak a mellékhatásokat okozó "bogyóknak" adjon esélyt, hanem a saját belső tartalékainak is? Képes volna-e Ön egy reményteljes, friss kapcsolat kedvéért újból elválni vagy külön költözni? Hol húzza meg a határokat a saját feladatait illetően: meddig terjed az Ön felelőssége a férje betegségéért? Megtesz-e Ő is mindent annak érdekében, hogy a maga helyzete és élete is jobb legyen, vagy egyszerűen elvárja, hogy Ön idomuljon a "betegségéhez"?). Mindezt amiatt volna érdemes átrágnia, hogy kicsit élesebben láthassa, mit nyújtana magának egy "titkos kapcsolat" hosszabb távon - és a lehetséges előnyök és hátrányok közül mi az a kombináció, amit még el tud képzelni a saját életében. Csernusosan fogalmazva: amit még bevállalna anélkül, hogy a lehetséges veszteségei felülírnák a nyereségeit.

Remélem, valamelyest sikerült megtisztogatnom az Ön előtt álló lehetőségeket - ugyanakkor a következményeket mérlegelve a döntést saját magának kell meghoznia. A magam részéről mindenképp bátorítanám arra, hogy keresse mások társaságát, és találjon minél több, örömet nyújtó aktivitást - azaz a futó szexuális kalandoktól függetlenül is vértezze fel magát a depresszióval szemben. Így nyilvánvalóan egyre több és gazdagabb kapcsolatot épít majd ki, amelyek közül egyesek komolyabbra fordulhatnak, vagy szexuális jellegűvé is válhatnak.

A mérlegeléshez és a döntéshez/döntésekhez kitartást és nagyon sok sikert kívánok! Üdvözlettel: Fiáth Tita



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés