Csupán a létezésünkkel, naponta több mint másfél liter vizet ürítünk. Minimum ennyi folyadékot kell innunk tehát, hogy ne száradjunk ki. Amikor szomjazunk, már baj van.

A víz minden testnedvünkben megtalálható: a vérben, a nyálban, az emésztőnedvekben és a vizeletben is. Funkcióját tekintve a víz mind a sejten belüli, mind a sejten kívüli állandó anyagcsere-folyamatok elősegítője. A sejtek és szervek működéséhez szükséges, létfontosságú tápanyag, szállítja a tápanyagokat és más esszenciális alkotóelemeket, segít a test állandó belső hőmérsékletének fenntartásában, valamint a salakanyagok eltávolításában a vizelet által. A szervezet folyadékpótlása szempontjából a tiszta víz a legmegfelelőbb ital, a víz olyan esszenciális tápanyag, amely további energia-bevitel nélkül biztosítja az egészséges folyadékpótlást. Mivel testünk minden nap megközelítően 1,5 liternyi folyadékot veszít, a lélegzés, a mozgás, azaz maga a létezés során, a megfelelő működés érdekében ezt a veszteséget ugyanennyi folyadék bevitelével pótolni kell.

Ha a leadott vizet nem pótoljuk megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel, kiszáradás tünetei jelentkezhetnek: szomjúságérzés, a vizelet mennyiségének csökkenése, sötétebb színe, megmagyarázhatatlan fáradtságérzés, fejfájás, szájszárazság, szédülés vagy a koncentrálóképesség gyengülése, a bőr rugalmasságának csökkenése, tehát repedezünk, ráncosodunk. Ahhoz, hogy testünk megfelelően működjön, magas víztartalmú ételek és italok fogyasztásával kell pótolni a nap során elveszített folyadékmennyiséget.



Számos tanulmány kimutatta, hogy a testfunkciók megfelelő működése szempontjából egy egészséges, ülő életmódot folytató, mérsékelt éghajlati körülmények között élő felnőttnek, naponta 1,5 liter vizet kell innia. Ez nagyon kevés, összesen nyolcpohárnyi, amiket folyamatosan adagolva, a nap folyamán simán megiszunk. A legjobb, ha ébredés után el is kezdjük, ráadásul ez az anyagcserénket is beindítja, nem csak hidratál. Minden étkezés előtt is igyunk meg egy-egy pohár vizet, ha pedig kávézunk, feltétlenül, ugyanis a koffeinnek vízhajtó hatása van. Ha már szomjazunk, szervezetünk szárad, tehát nem kell/ene ezt megvárni.

Bizonyos körülmények között több víz fogyasztására van szükség, hőségben, terhesség alatt, szoptatás során, betegségek, sérülések esetén. Az idős emberek és a gyermekek különösen érzékenyek, ezért nagyon fontos, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő folyadékpótlást. A nagy nyári melegben folyadékbevitelünket számos magas víztartalmú élelmiszer, jégkásák, vizes jégkrémek fogyasztásával tehetjük még színesebbé.

A Nestlé szakemberei egy vizsgálat keretében arra keresték a választ, hogy mely ízek okoznak felfrissülést. A vizsgálati alanyoknak – több száz fogyasztónak - különböző ízesítésű, különféle állagú, hűsítő hatású és savas élelmiszermintát kínáltak, majd arra kérték őket, hogy osztályozzák azokat frissítő hatásuk szerint. Ezzel egy időben érzékelés szakértők egy csoportja is kiértékelte ugyanezeknek a mintáknak a jellemzőit, annak érdekében, hogy a kutatók megállapíthassák, melyiknek tulajdoníthatjuk a leginkább frissítő hatást. A fogyasztók többsége egyetértett abban, hogy a legédesebb minták voltak a legkevésbé frissítőek, erősen frissítő volt azonban a mentolos és savanyú ízű italok. A Nestlé Research Center munkatársai emellett a nyál-összetétel vizsgálatával és EEG-vel a frissítő hatás élettani jeleit is keresték. Adott recept alapján elkészített jégkását hasonlítottak össze vízzel valamint egy átlagos jégkásával. A frissítő hatásra optimalizált recept szerint készült jégkása, az elfogyasztást követően azonnal friss érzést váltott ki és jó hatással volt az agy éberségére.