free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A társfüggőséget nehéz beismerni

Fiáth Tita         Címkék: betegség, kapcsolat, lélek, önfeláldozás, társfüggőség 5 hozzászólás

A problémás férfiakkal élő nők egy része társfüggőségtől szenved. Bár a többiekért való önfeláldozás dicséretes, valójában a másik irányítása iránti igényt leplezi.

Megvan a csaj, akit szakmányban sajnált a fél évfolyam a főiskolán, mert lépten-nyomon fűszívó semmihasznáktól szenvedett, akik nemhogy Valentin-napon nem ajándékoztak szívdesszertet, de hónapokra megfeledkeztek a puszta létezéséről is? Ismerős a korán őszülő negyvenes asszony, aki télen is napszemüveget hord, és intenzívebben tagadja férje alkohol- és agressziókezelési problémáit, mint maga a szenvedélybeteg? Kár volna általánosítani, mégis: ha levakarjuk a szánalom páráját a szemüvegünkről, talán előtűnnek azok a kőkemény játszmák is, amelyekben a mártír szerepét alakító nőnek időnként jelentős szerep jut.

"Ennél az is jobb volt, amíg ittál!" - hangzik el gyakran a "jutalomfalat" a gyötrelmes alkoholelvonók és rehabon csoportozások végeztével. A gyógyult függő - azaz a zűrösségéből kilábalni készülő pasas - váratlanul idegesíteni kezdi az évekig másról sem ábrándozó partnerét. "Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz - emlékszik vissza egy 39 éves nő, aki több mint tíz évig élt együtt amfetaminfüggő férjével. - Pedig Miklós dolgozni kezdett, a szombat estéit itthon töltötte, moziba, étterembe meg kirándulni hívott... Mégis, ahogy megszűntek a hétvégi balhék, mintha azzal együtt az életritmusom is felborult volna. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a rendszerváltás után egyszercsak senki sem találta a helyét többé. Ha nem lázadhatunk valami ellen, akkor mihez kezdjünk ezután? Így voltam ezzel magam is: mitévő legyen a férjem angyalkája, gyámolítója, aki kézen fogva vitte századszorra is az addiktológiára? Erre mostantól semmi szükség - akkor viszont hogyan tovább?"



A problémás férfiakkal élő nők jelentős része társfüggőségtől szenved: önmaga életútjának egyengetése helyett elsősorban a körülötte élő emberekkel foglalkozik. Bár a többiekért való önfeláldozás a keresztény értékrend alázatos követésének tűnhet, amiért jár a dupla piros pont, valójában a másik irányítása iránti igényt leplezi. Való igaz ugyanis, hogy a saját érzések, élmények és gondolatok a háttérbe szorulnak, mégis, az esetek jó részében a törődés egy kicsit sem szolgálja a másik jóllétét. "Az unokatestvérem nyolc évig volt heroinfüggő - meséli egy 28 éves fiatalember. - Ezalatt az idő alatt végig együtt lakott egy abszolút cuccmentes csajjal. Szótlan, a srácot favorizáló lány volt, aki mintha büszke lett volna arra, hogy a szerelme által a nagybetűs, kőkemény valóságban él. Amikor Gyuri végül leszokott, egyszerűen nem találta a helyét többé. Szerintem választ kellett volna adnia a kérdésre, hogy kicsoda ő a függő palija istápolása nélkül - és nem volt rá felelet."

Az elmúlt hónapban a börtönéletről tartottam előadást szociális munkásoknak, ahol felmerült a kérdés: miért várnak éveket egyes fogvatartottakra olyan nők, akik korábban - civilben - sohasem voltak az elítéltek barátnői? A többnyire diplomás hölgyek rendszerint más ismerősükön keresztül kezdenek el levelezni egy-egy rabbal, az írogatás pedig szenvedélyes szerelemmé alakulhat. Mintha a másik jelképes megváltása, egy fantomkép iránti elköteleződés képes volna olyan súlyt és jelentőséget adni az egyéni életnek, amilyet máshonnan képtelenek megszerezni. Félreértés ne essék: a nem hétköznapi, egyenetlen életvitelű férfiakkal kialakított kapcsolatok során gyakran valóban hatalmas átalakulásoknak és ásó-kapa-nagyharangoknak lehetünk tanúi. A problémát elsősorban azok a "megmentő játszmák" jelentik, amikor a kapcsolat nem a kölcsönös tiszteletre és a szerelemre épít, hanem a társfüggő kóros kötődési igényeire, illetve a partner képtelenségére, hogy az életét szerek és botrányok nélkül oldja meg.



Az úgynevezett "kodependens" barátnő a segítség leple alatt sajnos még mélyebbre ránthatja kedvesét a függőség örvényébe. "Szerintem komoly szexuális problémái lehettek a csajomnak - eleveníti fel heroinista korszakát az imént idézett fiatalember unokabátyja, Gyuri. - Számtalanszor balhézott, hurcolt a kijózanítóktól a csodadoktorokig mindenfelé. Végigcsináltam az elvonást, újra enni kezdtem, és a korábbi aszexualitásommal ellentétben rögtön megkívántam. Ilyenkor általában sírva fakadt, hogy egy disznó vagyok, aki őt, mint embert semmibe veszi. Hogy egyik függőségem cserélem a másikra, meg hogy ő nem egy pornós ribanc, akit azonnal le kell támadni. Amikor ennyire durván összevesztünk, úgy éreztem, azonnal be kell lőnöm magam, hogy lenyugodjak. Mihelyt megtörtént a visszacsúszás, rögtön Szűzanyává vált: empatikus, gyengéd és odaadó lett. Ahogy visszagondolok, így állt be az egyensúly. Igazából egyáltalán nem akarta, hogy felépüljek!"

A társfüggőség rendkívül összetett, és nehezen kezelhető probléma (részben amiatt, mert alig-alig ismerjük fel: a "mártírnőket" inkább tiszteljük és szánjuk, semmint hogy elgondolkozzunk a kialakult szituációkban játszott felelősségükön). A betegség tudatosítása tehát az első és legfontosabb lépés. A következőkben a hosszabb pszichoterápia volna igazán alkalmas eszköz arra, hogy mind a kora gyerekkorban gyökerező okokat a felszínre hozzuk - rendszerint az elutasító szülők a ludasak abban, hogy később az önbecsülés mínusz tartományba hull alá -, mind pedig a jelenlegi viselkedést módosítsuk (például megtanítsuk a klienst arra, hogyan fókuszáljon a saját érzéseire; hogyan mondjon nemet a számára frusztráló kérésekre; vagy hogyan kommunikáljon minél önérvényesítőbben anélkül, hogy a másik megbecsülését elveszítené). Lassú és hosszadalmas menetelésre számíthatunk, viszont könnyen beláthatjuk: nemcsak önmagunk, hanem a hozzánk legközelebb állók felépülésének záloga is lesz a küzdelmünk egyben. Hogy a rejtett önzésünket valódi, játszmamentes, feltétel nélküli szeretetre válthassuk.          



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés