free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A téli depresszió létezik

Borsa         Címkék: pszichológia, télidepreió 16 hozzászólás

Sokat emlegetjük a téli depressziót, de vajon nem csak egy újabb divathóbortról beszélünk? A betegség létezése tény, de nem mindenki áldozat, aki annak érzi magát.

A depresszió kifejezés már annyira köznapi, hogy úton-útfélen dobálózunk ezzel a komoly és nem bagatellizálni való hangulatzavarral. Mi most arra a kérdésre keressük a választ, hogy létezik-e a sokat emlegetett őszi-téli depresszió vagy ez is csak egy olyan kifejezés, amivel jól esik betakarni a kisebb-nagyobb hétköznapi problémákat.

Nem kell különösebb magyarázatot hozzáfűznünk, hiszen kutatások is alátámasztják, hogy az esős, hideg és kicsit deklaráltan szomorú évszak összes szépsége és előnye ellenére is sokak számára feszültté, frusztrációktól hemzsegővé teszi a mindennapokat, gyakoribbá válnak a veszekedések és a negatív gondolatok. „Állandóan kiborulok, mindenkivel veszekszem, és egyszerűen nem találom a helyem mostanában”- ismerősek a panaszok. De vajon ez lenne az őszi depresszió? Ennyire egyszerű lenne egy szimpla évszakváltással mentális beteggé válni?

Nem mindig depresszió a levertség

A válasz, hogy mihamarabb leszögezzük a lényeget: nem, ezek a tünetek nem feltétlenül a depresszív hangulatzavar jelei. A hideg évszak kezdetével, a hirtelen immunválaszt produkáló betegségek megjelenésével és a természetes fény mértékének hirtelen csökkenésével arányosan mindannyiunkban állandósul a nyűgös, fáradékony magatartás. A téli depresszió névre keresztelt szezonális hangulatzavar egy ennél jóval súlyosabb probléma, mely szót követel magának, ha mással nem, hát azzal, hogy gyorsan képes eluralkodni bárkin a hideg évszakban. „Az év jó részében egészen tűrhető a dolog, da az ősz és a tél elviselhetetlen. Mintha az összes életkedvem a múlté lenne, állandó sírógörcseim vannak, nem tudok sem aludni, sem enni, gyakran még a munkahelyemre sem tudom elvonszolni magam”- vall betegségéről egy 26 éves, évek óta depresszív tünetekkel kezelt nő.



Hiába azonban a diagnózis, az okok pontos tisztázása még várat magára, hiszen az állandó és folyamatos kutatómunka ellenére sem tudjuk biztosan, mi okozza a hangulatzavarok e speciális, ám igen gyakori formáját. Annyi mindenesetre kiderült, hogy az agy kémiája a negatív irányban megváltozott fényviszonyok hatására átalakul, a sötét órák számának növekedésével pedig a depresszív tünetek kialakulásáért felelős melatonin nevű hormon kiválasztódása növekszik. Mi pedig nagyrészt zárt épületekben - gyárakban, irodákban - dolgozunk, amivel magunk alatt vágjuk a fát, hiszen a mesterséges fények által övezett munkahelyi burokból a napi műszak végeztével a sötét utcára lépünk ki, így szóba sem jöhet a természet által elvileg tökélyre vitt folyamat, a napfény és a hormonrendszerünk közti egyensúlyi szabályozás.

A fiatal nők a legveszélyeztetettebbek

Szerencsére nem mindegyikünk válik a körülmények áldozatául. A hivatalos álláspont szerint a leginkább veszélyeztetett korosztály a harmincon innen lévő nők csoportja, bár csak zárójelben jegyezzük meg: a valóság számos kivételt is felsorakoztat, ugyanis a pszichológus rendelőjében, a téli depresszió tüneteivel nem csak a fiatal nők jelentkeznek. A panaszok a depresszióra általánosságban jellemző problémák lehetnek, a túl sok alvás ellenére is fennmaradó kialvatlanság, az állandó késztetés a fokozott mértékű táplálékbevitelre vagy éppen teljes étvágytalanság, a reménytelenség és kilátástalanság érzésének állandósulása, a szexuális érdeklődés csökkenése, a társas kapcsolatok és az ezekre való igény beszűkülése. A betegség attól válik speciálissá, hogy a depresszív tünetek többnyire mindig a hideg évszak kezdetén jelentkeznek, és tavasszal, illetve nyáron sokkalta enyhébbek, sőt van, hogy eltűnnek, tehát az év egy részében nem okoznak sem a munkában, sem a társas kapcsolatokban diszfunkciót.

A súlyos pszichés zavar kezelése az okok kiiktatásával kezdődik: ha megbetegít a fény hiánya, tennünk kell ellene. Az állandó jelleggel, minden mentális betegség ellen csodagyógyszerként javasolt szabadban végzett mozgás itt is változást hozhat, de ha nincs rá lehetőségünk, sokat segíthetnek a napirendünkbe tudatosan beillesztett séták, a hétvégi szabadidős tevékenységek, a családdal, barátokkal szervezett közös programok. A lényeg, hogy észrevegyük: van, mikor a szervezetünk tudatosan tiltakozik a sötétkamraként kialakított élet ellen.

A baj azonban ott kezdődik, hogy sokan még önmaguk előtt is szégyellik beismerni, nem pusztán múló rosszkedvről, hanem komoly mentális betegségről van szó. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a pszichés megbetegedések stigma jellegű társas véleményezése már a múlté. Bátran beszélhetünk problémáinkról családunknak, barátainknak, és ha nem tudjuk egyedül menedzselni ezt a helyzetet, minden további nélkül kérhetjük szakember segítségét.
A lehetséges szövődmények elkerülése érdekében nemcsak az influenzás tünetekkel, de a pszichés egyensúly felborulását jelző panaszokkal is szakértőhöz kell fordulnunk, hiszen az öngondoskodásnak ebben a kérdésben is az első lépésnek kell lenni.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés