Kertészmérnöki diploma nélkül is lehet fűszerkertünk. Most bioszból korrepetálunk, és eláruljuk, melyik fűszer, mitől érzi jól magát. Konyhakerti zöldfűszerek.
Aki próbálta már az tudja, hogy a friss zöldfűszerek mennyivel
ízletesebbé teszik az ételt, mint a bolti zacskózott szárítmányok.
Nincs azokkal semmi baj persze, csak éppen a friss, zöld ízei
intenzívebbek, igazibbak. Igaz ugyan, hogy már benne járunk a nyárban,
de még mindig nincs késő ahhoz, hogy kiskertet ültessünk magunknak,
igazából nem kell hozzá még erkély sem. Néhány cserép az ablakban, vagy
egy nagyobb, amiben többféle zöldfűszer lakik és kész. Nem kell hozzá
egyetemi végzettség, hogy gondozgassuk kis zöldségeinket és a
sültcsirke tényleg sokkal finomabb, ha egy nagy csokor friss majorannát
dugunk a belsejébe.
Most már ahhoz kicsit késő van, hogy magról vessük a fűszernövényeket,
de nagyáruházakban, vagy a piacon kapható cserepesek tökéletesen
alkalmasak a beültetésre. Amikor hazavisszük a növénykéket, azonnal
ültessük át őket friss, tápanyagban dús (de nem műtrágyás) földbe.
Minden virágboltban kapható egy csomóféle földkeverék, konzultáljunk
bátran az eladóval, melyik a legalkalmasabb. Locsoljuk meg, és tegyük a
cserepet fényre, de ne rögtön a tűző napra, mert a bolti neonvilágítás
és légkondicionálás után a legstrammabb mediterrán növény is szétég.
Gondozgassuk, szeretgessük és fény és víz igényét figyelembe véve,
egy-két hét alatt szoktassuk meg minálunk. Ha jól bánunk velük, akkor
késő őszig szüretelhetjük leveleiket, illetve az évelők kitarthatnak
évekig a balkonunkon. Aki hiányzott a felső tagozatos biológia órákról,
az nem árt, ha tudja, hogy az évelő szó azt jelenti, hogy évről, évre
virágot hozó növényről beszélünk. Az egynyári azt jelenti, hogy egy
nyáron át tart az élete, egy virágzási, magérlelési ciklus jut neki. És
most nézzük, mi minden kerülhet az otthoni cserepekbe!
Bazsalikom
A bazsalikommal kezdjük, mert baromi népszerű. Ott a helye minden
pizzán, paradicsomos olaszos tésztán, ebből készül a világhírű genovai
pesto is. Kiefejezetten mediterrán növény. Számtalan fajtája ismert, a
bordóba hajló görögbazsalikomtól kezdve, a féltenyér nagyságú leveleket
hajtó nápolyi fajtáig. Nem csak meleget, hanem erős, sok napfényt tűr
és igényel. Ha nem kap elég napot, ízetlenné válik, majd elsorvad. Ne
essünk abba a hibába, hogy azt hisszük, amelyik növény ennyire kívánja
a napot, az megél a száraz talajban is. A bazsalikomot rendszeresen
öntözni kell. Tehát északi fekvésű lakásban lakó lustáknak nem való.
Majoránna
Évelő, de Magyarország időjárási viszonyai között egyéves növény.
Kicsit igényesebb fűszernövény, mint a snidling, de azért nem kell
kertészmérnöknek lenni a neveléséhez. A magyar konyha ízeihez a XVI.
Század óta tartozik a majoranna aromája, ezt is a törökök hozták el
nekünk, nem csak a kiflit. Meleget, a napfényt és kiadós öntözést
igényel. Ha folyamatosan szeretnénk szedni, akkor a szálakat mindig
rövidre vágjuk vissza, így szép, folyamatosan friss ágaink lesznek.
Ha
szárítani szeretnénk magunknak télire, akkor úgy szüreteljünk, hogy az
egész növényt két-három centire vágjuk vissza, a további gondozás után
szépen kihajt majd. A learatott ágakat fektetve szárítsuk meleg,
szellős helyen.
Metélőhagyma, avagy snidling
Azoknak a legalkalmasabb, akik nem tudnak különösebben
foglalkozni a növényekkel és nem is túl világos a lakásuk, ugyanis a
snidling igazi túlélőművész. Nincs igénye rendszeres locsolásra, és a
szinte mindegy számára, hogy mennyi fényt kap. Lelkiismeretesen
növekszik és szép lila virágaival díszít is. A jellegzetes hagyma íz és
illat kicsit könnyedebb formáját hozza, ráadásul folyamatosan lehet
vagdosni a tőről a szálakat. Az ételhez mindig apróra vágva adjuk, hogy
minél jobban kioldódjanak aromái.
Oregano
A majoránna unokatestvére, szurokfű néven is ismert. Évelő,
megpróbálhatjuk átteleltetni a lépcsőházban. Nincs túl nagy vízigénye,
ha nem túl hosszú ideig tart, talajának kiszáradását is elviseli.
Szereti a napfényt, de a félárnyékot is eltűri, úgyhogy keleti fekvésű
ablakban remekül elvan.
Rozmaring
Ha szerencsések vagyunk egész bokrot nevelhetünk belőle, alapvetően
úgy kell vele bánni, mint bármilyen mediterrán növénnyel, mint például
a leanderrel. Szereti a napfényt, dél-nyugati fekvésű helyen növekszik
és illatozik nagyon, de nem bánja azt sem, ha csak félárnyék jut neki
osztályrészül.
Hálás a locsolásért, de ha néha kiszárad a talaja azt sem bánja. Mint
látjuk hálás jószág, egy dolgot nem visel csak, az erősen savas
kémhatású talajt (például az erdei föld), abban csak sínylődni fog.
Lehetőleg ne ültessük össze más növényekkel, kapjon külön cserepet és
télire engedjük be (vagy ki ) a 10-15 fokos lépcsőházba, hogy
pihenhessen jövő nyárig.
Koriander, másnéven cigánypetrezselyem
Nem hiányozhat egyetlen közel-keleti ételből sem, zöld leveleit apróra
vágva a főzés végén keverjük az ételhez. Magját is használjuk
fűszerként, amit érdemes egy kicsit kipattogtatni forró olajban és úgy
keverni az ennivalóhoz. Nagyon sok napfényt igényel, lehetőleg déli
ablak elé tegyük a cserepét. Érdekes módon a fényigénye ellenére
remekül tűri a fagyot. Nagyon szép, lilás színű virága van, úgyhogy,
aki nem szereti az ízét tarthatja a szépségéért is.
Borsmenta
Mentából annyi féle van, hogy elképzelni sem tudjuk, de ha a mojito,
vagy a fogkrém mentájára gondolunk, akkor a borsmenta (angol menta,
csokoládé menta) jár az eszünkben. Évelő növény, de mivel mesterséges
keresztezésből alakult ki a természetben nem fordul elő. Nem igényel
magas hőmérsékletet, viszont sok fényt igen. Világos 20-22 fokos helyen
remekül el van, egyet kér csak, a rendszeres locsolást. Minél több
fényt kap, annál aromásabbak a levelei, ezért a mojito függők
költözzenek dél-keleti lakásba.
